Amióta megjelent az életünkben a SARS-Cov-2 vírus, mindenki azt latolgatja, hogyan befolyásolja a járvány terjedését a meleg idő és az UV-sugárzás. A kutatók a világ minden táján laborokban vizsgálják az új koronavírus természetét, hogy kiderüljön, milyen hatással vannak rá az égövi körülmények, illetve az időjárás. Ennek azért van jelentősége, mert ha a magasabb külső hőmérséklet, illetve páratartalom csökkenti a vírus fertőzőképességét, akkor esélyes, hogy a mérsékelt éghajlatú területeken a járvány – a szezonális influenzához hasonlóan – a nyár beköszöntével alábbhagy, esetleg el is halhat. A legfrissebb, a Princeton Egyetem szakemberei által publikált adatok szerint azonban önmagában ebben nem bízhatunk: vizsgálatuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a lakosság viselkedése sokkal jobban befolyásolja a koronavírus terjedését, mint a külső környezeti tényezők.
A nyári hónapokban az emberi szervezet általában jóval ellenállóbb, mint ősszel vagy télen. A napfény, az UV-sugárzás, a mozgás, a táplálkozás mind jótékony hatással bír, így nehezebben betegszünk meg ilyenkor, mint a csapadékos, hideg hónapokban, ám ha nem vagyunk elég óvatosak, akkor könnyen kialakulhatnak újabb gócpontok. Ezt a véleményt osztja dr. Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos is, aki úgy véli, a nyár csupán szusszanásnyi időt ad nekünk ahhoz, hogy felkészüljünk a következő harcra. Mert abban mindenki egyetért, hogy a járvány további hullámaira még lehet számítani. A szakértő szerint csak a SARS-Cov-2 elleni védőoltás után térhet vissza életünk a régi kerékvágásba, addig be kell tartani a már megtanult óvintézkedéseket. A kézmosás, a maszkviselés és a távolságtartás az egyén számára a legbiztosabb védekezési eszköz, míg globális szinten a tesztelések bővítésében és a kontaktkutatások kiterjesztésében látja a megoldást. Falus Ferenc arra is figyelmeztetett, hogy az utazásokat lehetőség szerint el kell kerülni, és ha egy mód van rá, a külföldről érkezőkkel való érintkezést is minimalizálni kell.
A munka világába való visszatérést is újra kell gondolni, hiszen a zárt közösségekben és csoportokban könnyebben jöhetnek létre fertőzési gócok. Mint a volt tisztifőorvos hangsúlyozta, a munkáltatók és munkavállalók részéről is áldozatokat követel az elkövetkező időszak. Akinek a munkája lehetővé teszi, annak érdemes továbbra is otthonról dolgoznia, ahol pedig szoros kapcsolattartást igényel az elvégzendő feladat, ott a vezetőknek kell átgondolni, adott esetben átszervezni a munkafolyamatokat, hogy ne álljon elő olyan helyzet, mint például a német húsüzemekben, amelyekben több mint kétszáz fertőzöttet diagnosztizáltak a párás hidegben, összezsúfolva dolgozó munkások között. Amennyire lehet, az alkalmazottaknak is rugalmasnak kell lenniük, hiszen a munkaadók szintén nehéz helyzetbe kerültek; könnyen lehet, hogy a biztonságos munkavégzés feltételeit a munkaidő módosításával, esetleg a munkakörök átcsoportosításával tudják megteremteni. Falus Ferenc szerint nagyon fontos, hogy ha valakinek légúti panaszai vannak – legyenek azok bármilyen enyhék –, kerülje a közösségi érintkezést, a munkaadók pedig ilyenkor retorziók nélkül kötelezzék az alkalmazottakat az otthonmaradásra.
K. A.
