Nem támogatja a kerület a rozsdaövezeti besorolásokat

A közeli lakóépületekben és irodákban már így is több százan élnek és dolgoznak, az Újbuda Center napi több ezer vásárlót vonz a környékre, további jelentős beruházásokkal a dugók állandósulnának, a környezeti, illetve klímaterhelés emelkedne.
Újbuda mindig híres volt arról, hogy a közparkokon túl a lakóépületek környezetében is mindenhol található minőségi zöld felület, a kontroll nélküli építkezésekkel pedig a környéken ez is veszélybe kerülne.
Idén január 10-én jelezte a Miniszterelnökség, hogy a tárca vezetője, és a Rozsdaövezeti Bizottság támogatta a Fehérvári úti és a Hengermalom úti ingatlanok kiemelését. Kiemelt beruházás esetén sem településrendezési szerződésen, sem településképi véleményen, sem helyi építési szabályzatokon keresztül nem tudja az önkormányzat érvényesíteni azon legfontosabb várospolitikai célként megfogalmazott törekvéseit, mint a terhelés csökkentése vagy a zöldfelületek minőségi és mennyiségi növelése.
Újbuda vezetésének hét napja volt reagálni a felvetésre; jelezték, hogy az önkormányzat nem támogatja a rozsdaövezeti kiemeléseket, továbbá kérték, hogy az önkormányzat ismerhesse meg a beruházó ingatlanövezeti besorolásra vonatkozó eredeti kérvényét és az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. (Ezeket azóta is várják abban a reményben, hogy hamarabb megérkeznek, mint ahogy megszületik a két érintett beruházás kiemeléséről szóló kormányrendelet.)
László Imre polgármester és Orosz Anna városfejlesztésért felelős alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a 2020 szeptemberében a Miniszterelnökség fővárosi agglomeráció fejlesztésért felelős államtitkárának, Fürjes Balázsnak címzett dokumentációban a kerület már határozottan elutasította a tervezett rozsdaövezeti akcióprogramot.
Elfogadhatatlan minden olyan mesterséges kormányzati törekvés, amely figyelmen kívül hagyja a XI. kerületiek érdekeit, továbbá a beruházó részéről jelentősen csökkenti az önkormányzattal történő együttműködési kötelezettséget. Egy olyan beruházás esetén, ahol a kerület nem tud részt venni az előkészítési folyamatban, az ott lakók, dolgozók életminősége veszélybe kerül, hiszen a több száz új lakás lakóinak nyújtandó szolgáltatásokhoz jelentős kapacitásbővítésre van szükség (bölcsődei, óvodai férőhelyek, egészségügyi alapellátások, kerékpárutak, játszótér). Ilyen volumenű infrastrukturális fejlesztést a kerület önerőből nem tud finanszírozni. Az ingatlanfejlesztőkkel kötött településrendezési szerződés rögzíthetné, kinek mi a feladata – mutatott rá a polgármester a Miniszterelnökségnek címzett januári levélben.