Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 20. szombat, Tivadar

Nyolc órán keresztül vitáztak a képviselők

Újbuda   |   2021, november 22 - 14:01Nyomtatóbarát változatSend by email

Teljes létszámban jelentek meg az önkormányzati képviselők a november 18-i testületi ülésen, ahol egyebek közt építési szabályozási ügyekben és személyi kérdésekben is fontos döntések születtek.

Napirend előtt is több kérdés került terítékre a képviselő-testület legutóbbi ülésén. Az egyik ilyen a Covid elleni oltások ügye volt: ellenzéki képviselők pontos számokat hiányoltak, példaként hozva fel, hogy a balassagyarmati önkormányzat (fideszes vezetésű – a szerk.) rendre naprakész információkat ad erről. László Imre polgármester válaszában kiemelte: az önkormányzat a kormányhivataltól kapja az adatokat, Újbuda esetében azonban a jelek szerint ez „nem fontos”, nem kapjuk meg a hasonló adatokat. Szó esett a Hamzsabégi sétányról is, a polgármester szerint a kiemelt állami beruházás részeként a lakókörnyezetet átszelő vasúti pálya helyett a fővárost elkerülő vasúti útszakasz építése lett volna a helyes megoldás.
Több napirendi pont is parázs vitát váltott ki a szünettel csaknem nyolc órán át tartó ülésen. Az ellenzék kifogásolta például a Tóvárosba tervezett lakóparki beruházást – László Imre emlékeztetett rá, hogy ezt eredetileg 1326 lakásosra tervezték, végül 900 épül meg. Éles szóváltás után szavaztak a képviselők a 2017 óta megoldatlan Fehérvári út 70/A szám alatti Lidl áruház ügyében is.
A testület elfogadta a Kamaraerdő és Kőérberek területére vonatkozó kerületi építési szabályzat 7. ütemét. A Kamaraerdei Ifjúsági Park és az idősek otthona környékén marad a zártkertes övezeti besorolás. – Számos életvitelszerűen ott élő lakos érdeke, hogy ezt módosítsák – mondta Bába Szilvia (Zöld Pólus), a körzet képviselője. A jelenlegi állapotok azonban csak „szolid” fejlesztéseket vetítenek előre, így megmarad a környék zöld jellege. Az életvitelszerűen ott élőknek továbbra is el kell látniuk eddigi feladataikat (útkarbantartás).
A testület úgy határozott, hogy Újbuda csatlakozik a korábban Vad Budapest címen ismert, jelenleg Budapest sokszínű gyepei című fővárosi pályázathoz (ez az Európai Unió LIFE Természet és Biodiverzitás programjának része). A XI. kerületi önkormányzat 2023–2029 között évenként 2,5 millió vissza nem térítendő támogatást ad ehhez. A program a kerületben a kőérberki szikes réteket, a Mocsáros-dűlőt, a Tétényi-fennsíkot és a közeli Ferencz József keserűvíz-telepet érinti. A pályázat célja az élőhelyek rehabilitálása természetkímélő gazdálkodási módszerekkel, legeltetéssel és kaszálással, és kiterjed a vizes élőhelyek helyreállítási munkáira is.
Elvetették azonban a kelenföldi városközpont területére vonatkozó építkezési tilalomról szóló javaslatot, amelyet fideszes képviselők terjesztettek elő. Mint ismert, az Etele és Tétényi út sarkán lévő szolgáltatóház értékesítésére a 80 százalékban tulajdonos Fővárosi Önkormányzat írt ki pályázatot (ennek határideje lapzártánk után jár le). László Imre polgármester szerint a Fidesz „farkast kiált”, amikor toronyház építésével riogat, és aláírásgyűjtésbe kezd a szolgáltatóház lebontása ellen.
Orosz Anna alpolgármester elmondta, hogy Kelenföld-Városközpont ügye elsősorban két fő problémára, a bérlők helyzetére, illetve a túlépítettség veszélyére vezethető vissza. Ennek kapcsán egyik fontos cél, hogy itt lévő bérlőknek és vállalkozóknak méltó és megnyugtató módon kell választ kapniuk a felmerült jogos kérdéseikre. Újbuda vezetése ennek érdekében egyeztetést kezdeményezett Karácsony Gergely főpolgármesterrel, Újbuda aktív részvétellel kíván segítséget nyújtani a fővárosi üzemeltető cég és a bérlők közötti aktív, konstruktív párbeszédhez.
Másik, mind a lakók, mind pedig a városvezetés szempontjából kiemelten fontos cél, hogy a túlépítettség ne fokozódjon ebben az amúgy is sűrű városrészben, ahol nagy szükség van a zöldterületekre és a kereskedelmi szolgáltatásokra. Mind a kerületi, mind a fővárosi felek elköteleződtek már ezen célok mentén, és ha a november 29-ig beérkező pályázatok nem tükrözik ezeket a feltételeket, akkor nem fogják megszavazni a telek eladását. A változtatási tilalom elrendelése ugyanakkor az alpolgármester szerint nem megfelelő eszköz a célok eléréséhez, ráadásul jogi és pénzügyi kockázatot is ró az önkormányzatra.
Folytatódnak Madárhegyen a földutak burkolási munkálatai. Az új ütemben a kivitelezés megkezdése előtt közműépítési munkákra van szükség, ennek 280 millió forintra becsült költségét az önkormányzat önerőből fedezi. Az Albert utca és Rátz László utca között lévő, eddig névtelen közterület ezentúl Grosics Gyula nevét viseli.
Januártól változik a Polgármesteri Hivatal munkarendje: az általános ügyfélfogadás hétfőn 13–17 óráig, szerdán 8–16 óráig, pénteken 8–12 óráig tart, az anyakönyvi csoport és központi iktató Bocskai úti ügyfélszolgálata kivételével.
Személyi ügyek is a testület elé kerültek. Herczeg András lemondásával december 1-jétől a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság nem képviselő tagja lesz Devecseri Mátyás. Döntés született az Újbuda Közterület-felügyelet új igazgatójáról is: Kozma Levente helyére 2022. december 31-éig Szabó Róbert György kerül.

Kibővült a településképi eljárások köre
A településkép védelméről szóló rendelet módosítása sok kisebb-nagyobb változást hoz a kerület életében.
Jogtechnikai változtatásnak tűnhet, hogy július 1-jétől a törvény szerint „településképi bejelentési eljárást” kell lefolytatni „rendeltetésmódosítások, valamint a rendeltetési egységek számának módosítása” esetén. Miközben az elmúlt két évben az önkormányzatok mozgástere folyamatosan szűkítve lett építési ügyekben, ez most olyan kivételes eset, amikor a lehetőségeik bővülnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak az olyan építési tevékenységeket is engedélyeznie kell, amikor például egy nagyobb lakást megosztanak, hogy több kisebb lakás jöjjön létre. Bár tény, hogy nem ezek a beruházások terhelik leginkább a kerület infrastruktúráját, korábban problémát jelentett, hogy ilyen megosztások révén úgy költözhetett több család egy zsúfolt környékre, hogy arra az önkormányzatnak nem volt rálátása. Most viszont az önkormányzat elbírálhatja, hogy egy adott környék infrastruktúrája elbír-e egy rendeltetésmódosítást (például üzletek esetében) vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását (például több lakást egy épületben).
Az előbbinél látványosabb változást készít elő a reklámeszközökre vonatkozó előírások megújítása. A kerület az első települések között szabályozza a településképi rendelet módosításával, hogy milyen feltételekkel helyezhetők el új, digitális technológiát használó animált reklámfelületek, plakátok. A kisebb, két négyzetméteres digitális táblák a kifejezetten világörökségi területen, illetve a jellemzően kertvárosias területeken kívül a kerület nagyobb részében kihelyezhetők. A nagyobb, kilenc négyzetméteres reklámeszközöket azonban kizárólag a kerületbe vezető autópályák, főutak mentén lehet telepíteni. Előbbiek esetében legalább 50 méteres, utóbbiakéban legalább 100 méteres távolságot kell tartani az egyes reklámfelületek között.
További jó hír, hogy a rendelet kerületi helyi védelem alá helyezi a Ménesi út 16. alatti Elekes-villát. Az elidegenítés alatt álló ingatlan így nem juthat váratlanul arra a sorsra, hogy az új tulajdonos elbontsa a történelmi jelentőségű épületet.

Az Elekes-villa helyi védelem alá vonásának előkészítéseként Újbuda Önkormányzatának megbízásából a Völgyzugoly Műhely Kft. idén nyáron elvégezte az épület értékvédelmi vizsgálatát. Eszerint az ingatlan az átalakítások, bővítések ellenére továbbra is képviseli a 20. század eleji gellérthegyi villaépítészet miliőjét és minőségét.
Az utcaképben elfoglalt hely, a telekbeépítés léptéke, az épület tető- és tömegformája, homlokzata védendő értékek. Az épület külső nyílászárói (a kevés cserélt kivételével) történeti értéket képviselnek, ugyanúgy, mint számos belső ajtó, valamint az eredeti vasalatok, kilincsek. Megőrzendő a Ménesi út felőli kőpilléres kerítés is, amely hozzájárul az utcakép egységéhez.
A környék építészeti követelményeit meghatározó 2017-es településképi rendelet egyebek közt megszabja a homlokzati nyílászárók cseréjének feltételeit, a homlokzat tagozatainak, domborműveinek megóvását. Az ennél bővebb, immár a Ménesi úti villára is kiterjedő, a kerületi helyi védett építészeti értékekre vonatkozó előírások értelmében bontásra csak a védettség megszüntetése után, műszaki eszközökkel helyre nem állítható károsodás esetén van mód.
Az értékvédelmi dokumentációban rögzített alkotórészeket védelem illeti meg, ideértve a külső és belső díszelemeket. Egy felújítás során kiemelt figyelmet kell fordítani a nyílászárókra, ha cserélni kell, akkor javasolt az eredetinek megfelelőket készíteni. Állagmegóvási szempontból javasolt az épületet befutó növényzet mielőbbi eltávolítása – állapította meg a Völgyzugoly Műhely vizsgálata.