– A családon belüli erőszak nem függ társadalmi státusztól, egy II. kerületi villában ugyanúgy előfordul, mint a szegény negyedekben, de a nélkülözők esetében láthatóbb, mert eleve kapcsolatban állnak szociális intézményekkel – mondta Dés Fanni. A NANE munkatársa szerint nagy hatása van a nevelésnek: a bántalmazó családban felnövők ugyan elítélik, mégis továbbviszik a mintát. Péterfi Vera inkább úgy fogalmaz, maga a társadalmi probléma öröklődik. – Az illető elsajátítja azt a gondolkodásmódot, ami a nők alacsonyabb rendűségéről, a hatalmi különbségről szól. A bántalmazó azt gondolja, neki joga van ahhoz, hogy erőszakkal szerezzen érvényt akaratának. Ez egy tanult viselkedés, ami átadódik – magyarázta a Patent Egyesület jogásza.
A szakember úgy véli, széles körű tévhit, hogy az elkövető – nem tudván uralkodni indulatain – a feszültségét vezeti le azzal, hogy bántalmazza családtagjait. – Pedig a bántalmazás nem stresszkezelési vagy kommunikációs probléma – állítja Péterfi Vera, aki szerint érdemes különbséget tenni agresszió és erőszak között. – Míg az agresszió egy természetes ösztönkésztetés, az erőszak tudatos magatartás. Mindannyiunkban van agresszió, frusztráció, de mi döntjük el, mit kezdünk vele. Ha én nem vagyok erőszakos, bármilyen ideges vagyok, nem fogok mást bántalmazni – jelentette ki a jogász, aki szerint az erőszak a kontrollról, a hatalomgyakorlásról szól. A bántalmazó kiépíti az alá-fölé rendelt viszonyt a másikkal szemben, és erőszakkal, félelemkeltéssel fenntartja azt. Úgy állítja be, mintha az erőszak meg sem történt volna, illetve megérdemelt lett volna, miközben tudatosan elszigeteli az áldozatot a külvilágtól. A NANE munkatársa szerint a járvány annyiban rontott a helyzeten, hogy a bezártság miatt nehezebb volt elmenekülni, segítséget kérni, így gyorsabban eszkalálódtak a konfliktusok.
Helyben is van segítség
Az Isztambuli Egyezmény helyi szintű megvalósításáért Újbuda együttműködési megállapodást írt alá július 13-án a Nők a Nőkért az Erőszak Ellen (NANE) és a Patriarchátus Ellenzők Társasága (Patent) egyesületekkel. Az Európa Tanács isztambuli egyezménye azért jött létre, hogy az európai országok egységesen, hatékonyabban lépjenek fel a nőket és a gyerekeket fenyegető erőszakkal szemben. Azt üzeni, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, és normák követését írja elő a nemi hovatartozáson alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére. A magyar kormány 2014-ben aláírta az egyezményt, ám azóta minden jel arra utal, hogy esze ágában sincs átültetni a magyar jogrendbe, sőt, többször jelezte – migrációs politikára és szuverenitásra hivatkozva –, hogy nem akarják ratifikálni a dokumentumot.
Az újbudai együttműködés keretében a NANE és a Patent 25 éves tapasztalattal, tanácsadással, képzéssel segíti a kerületi intézményeket és szakembereiket. Dés Fanni úgy véli, attól, hogy nincs országos szintű politikai akarat a probléma hatékony kezelésére, az ügy még nincs veszve, az egyezmény rendelkezései ugyanis helyi szervezeti szinteken is megvalósíthatók. – Az egyezmény előírja a szociális dolgozók, pszichológusok, jogászok képzését, hogy koordináltan tudjanak fellépni az erőszak ellen. Azokban az országokban, ahol aláírják az egyezményt, hatékonyabb az áldozatvédelem – tette hozzá a Patent munkatársa.
Családban marad
Arra a kérdésre, igaz-e, hogy a családon belüli erőszakos esetek jelentős része be sem kerül a bűnügyi statisztikákba, a jogász igennel válaszol. Ennek az az oka, hogy az igazságszolgáltatás csak a kapcsolati erőszak fogalmát használja, ami számos esetet nem fed le. A családon belüli erőszaknak óriási a látenciája, a gyerekek elleni szexuális visszaéléseknek például százszoros. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ennek a rosszul működő hazai rendszer az oka. Az áldozatok nem azt tapasztalják, hogy érdemes feljelentést tenni, hogy az elkövetőt felelősségre vonják, hogy az eljárásban tekintettel vannak rájuk, és nem hibáztatják őket. – Ezzel szemben az eljárások többnyire nem végződnek sikerrel, a feljelentést gyakran elutasítják, vagy a nyomozást megszüntetik, vagy a per felmentő ítélettel, esetleg nevetséges büntetéssel végződik egy megalázó tortúra után – állítja Péterfi Vera, aki szerint mindez elveszi a nők kedvét a feljelentéstől. Dés Fanni szintén azt látja, hogy az ilyen ügyekben eljáró szakemberek sztereotípiákban gondolkodnak nőkről és férfiakról, amin csak a szakemberképzés segíthet. – Jelenleg a rendőr bizonytalan, amikor kihívják egy balhéhoz, egy bírósági döntés pedig azon múlik, hogy az eljáró szakember kiképezte-e magát a témában – tette hozzá.
T.D.
|
|
