2015-ben milyen fejlődési pontokat látott Újbudán?
Amikor az önkormányzati képviselő-testület felállt – és nyilván ebben az országgyűlési képviselők is igyekeznek segíteni –, azt tűztük ki elsődleges célunknak, hogy közösséget építsünk Újbudán. Ennek érdekében elkezdtünk olyan létesítményeket és közösségi tereket létrehozni, ahol az emberek sportolhatnak, pihenhetnek, szórakozhatnak vagy nyugalomban élhetik meg hétköznapjaikat. Azt hallom a kerületi lakóktól, hogy szívesen és örömmel használják a kelenföldi, a Bikás parki és a gazdagréti futókört, és a mellettük lévő fitneszparkokat is. Tavaly sikerült átadnunk a Feneketlen-tónál is egyet az ott lévő két iskola, a Szent Margit és Szent Imre Gimnázium, valamint a környéken élők örömére. Sok olyan közösségi rendezvény, esemény is volt az elmúlt évben, ami a megbecsülésről és az odafigyelésről szólt, hiszen rendszeresen elismerjük például a kerületben dolgozó pedagógusokat, akiknek különböző továbbképzések által is segítjük a munkájukat. Igyekszünk odafigyelni az idősekre és az ifjakra is olyan programokkal, amelyek az ő céljaikat szolgálják. A gyermekek tanulmányi és sporteredményeit rendszeresen díjazzuk. Annak a közösségépítési feladatnak, amit megkezdünk, számos eredményét láthattuk az elmúlt esztendőben is.
Milyen fejlődési irányokat lát 2016-ra?
A köz szolgálatában sosem mondhatjuk azt, hogy most már nyugodtan ülhetünk a babérjainkon, hiszen feladat mindig van. Tiszteletre méltó azok teljesítménye is, akik egyéni karrierjüket építik, de egy közösségen belül fontos megtalálni azokat, akik akár iskolaigazgatóként, akár háziorvosként, képviselőként, polgármesterként össze tudnak fogni annak érdekében, hogy az emberek életét könnyebbé, jobbá tegyék. 2016-ra is komoly terveink vannak. Remélem, hogy ebben az évben el tudjuk indítani a tanuszoda megépítését, hiszen erre régóta nagy igény mutatkozik a gazdagréti gyerekek, családok részéről. A kormányülésen támogattam azt a törekvést, hogy induljon meg a Kelenföldi pályaudvar és a kelenföldi városközpont fejlesztése. Bár ez egy régi terv, most érkeztünk el oda, hogy a Déli pályaudvar bezárásával párhuzamosan és a Testnevelési Egyetem fejlesztésével együtt elindulhat a Kelenföldi pályaudvar átalakítása, modernizálása. A 4-es metró átadásának a gazdagréti és az őrmezői emberek is örülnek, hiszen gyorsítja, kényelmesebbé teszi a közlekedést. Ezeknek a több tízmilliárdos fejlesztéseknek köszönhetően a kerület új lendületet kaphat.
Milyen állami források állnak rendelkezésre a kerület fejlesztésére?
Jelentős források vannak, amelyekért keményen meg kell küzdeni, hiszen a kormányüléseken rendre felszínre kerülnek a különböző térségek érdekei. A kormány eldöntötte, hogy több, különböző városfejlesztési programot is végigvisz. Vidéki városok, megyeszékhelyek nagyon hangsúlyos állami támogatásban részesülnek, hogy élhetőbb környezetet tudjanak kialakítani. Ebből természetesen Újbuda sem szeretne kimaradni. Dolgozunk azon, hogy elinduljanak a kerületet érintő fejlesztések, és az ehhez szükséges állami támogatást is megkapjuk. 30–40 milliárdos beruházások várhatók. A Kelenföldi pályaudvar fejlesztése közel 30 milliárdot tesz ki, de a városközpont modernizálása is jelentős összeget fog felemészteni. Hoffmann Tamás polgármesterrel közösen egy komoly egyeztetésbe kezdtünk a nemzeti fejlesztési miniszterrel, és bízom benne, hogy hamarosan konkrét eredményekről tudunk beszámolni.
Milyen változásokat hozott az életében honvédelmi miniszterré történő kinevezése?
Ez egy nagy megtiszteltetés, ugyanakkor az ebből adódó felelősség is igen súlyos, hiszen a magyar emberek biztonságát kell szolgálnom. A honvédség mindig fontos volt számomra, korábban dolgoztam is államtitkárként ezen a területen. Eddigi politikai pályafutásom során biztonságpolitikával, illetve az elmúlt három esztendőben sporttal foglalkoztam, ami szintén óriási feladat volt, és úgy érzem, a magyar sport területén sikerült is eredményeket elérnünk. Elsősorban nem az olimpiai és a világbajnoki aranyérmekben számítom a sikert, de ezek a teljesítmények becsülendők, példaadásuk pedig fontos húzóerőt jelent fiataljaink számára. A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy több mint 100 ezerrel nőtt a sportoló gyermekek száma az elmúlt 3 és fél évben. Nagyon sok toborzó rendezvényt indítottunk el, jó pár sportnapon vettem részt én magam is. Sok élsportolót vontunk be ebbe a munkába, odavittük őket a gyermekek közé, hogy ezen keresztül is ösztönözzük őket.
Most azonban miniszterként kell helytállnom. Láthattuk, milyen migrációs nyomás alá került az ország. Katonáink a rendőrökkel közösen megépítették a határzárat, amivel a magyar emberek biztonságát szolgálták. Nincsen tökéletes megoldás, ugyanakkor ez tűnt a legkézenfekvőbbnek ahhoz, hogy kezelni tudjuk a problémát. A felmérések azt mutatják, hogy körülbelül 250 millió a potenciális migránsok száma ma a világban, akik közül több mint 30 millióan már úton vannak. Ez igen jelentős terhet jelent majd Európa számára. Mi kezelni tudjuk a problémát, és persze szeretnénk az Európai Unióval közösen megoldani. Egyre többen ismerik fel a helyzet komolyságát, ahogy a Visegrádi Négyek is tették, és hasonló módon reagálnak ezekre a folyamatokra. A párizsi terrorcselekményeket követően látjuk, hogy mekkora a biztonsági kockázat. Terroristák juthattak be a migrációt kihasználva Európa szívébe, és bármikor elkövethetnek ilyen típusú merényleteket. Nem szeretnénk a gyermekeinket, a szüleinket, a civil magyar embereket ilyennek kitenni. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a terrorizmust megakadályozzuk, felszámoljuk. Ebben dolgozni szerintem nagyon nagy felelősség. Ugyanakkor, őszintén mondom, váratlanul ért tavaly szeptemberben a miniszterelnök úr felkérése a feladatra. Viszont megtiszteltetés, hogy a bajban rám gondoltak, és igyekszem a legjobb tudásom szerint végezni a munkámat: a NATO-ban is erősíteni a magyar honvédség tekintélyét és ezen keresztül Magyarország presztizsét.
Milyen tervek, célkitűzések fogalmazódtak meg önben a honvédelmi tárcán belül az elmúlt időszakban?
Nyilván az elmúlt negyedévben benne voltunk a feladat végrehajtásában, a migrációs nyomást kellett orvosolnunk és kezelnünk, közben persze leszűrtük a tanulságokat. Ennek hatására megpróbáljuk a szervezeti struktúrát úgy átalakítani, hogy sokkal gyorsabban és rugalmasabban tudjunk reagálni az ilyen típusú válságok kezelésére. Ha a migrációs útvonalak változnak, és ha az embercsempészek új útvonalakat fedeznek fel – akár a magyar–román határszakaszon –, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy minél gyorsabban megépítsük ott is a biztonsági határzárat. Erre képesek is leszünk, hiszen most is folynak az ilyen típusú munkálatok. Szeretném a katonák munkáját megbecsülni, tavaly ezért emeltük az illetményüket 30 százalékkal, ebben az évben pedig 5 százalékkal. Új, korszerű ruházati és egyéni felszerelésekre is szükség lesz. Az ez évi költségvetési források ezt részben fedezik. Elindítjuk a területvédelmi elven szerveződő tartalékos rendszer kiépítését. Járási szinten olyan védelmi egységeket kívánunk létrehozni, amelyek a magyar honvédség tartalékos állományát gyarapítják. Szeretnénk nyitni a fiatalok felé a katonasághoz kötődő sportokon keresztül. Fontosnak tartom a hazaszeretet érzését kialakítani a fiatalokban. Ösztönző rendszerek beépítését is tervezzük. Egyetemi felvételiben pluszpontokat, krediteket kapnának, ha részt vesznek ilyen típusú képzésben. Nyilván a polgárőröket is meg lehet szólítani, akik már eleve magas szintjén állnak a lokálpatrióta érzésnek, hiszen a közterületeket védik, a közbiztonságot szolgálják. Jelenleg a szerződéses katonáknak a leszerelést követő két-három évben megszűnik a tartalékos státuszuk is. Őket is vissza kell integrálni a rendszerbe, illetve a jövőre nézve már úgy kell szerződni velük, hogy ha letelik a szolgálati idejük, akkor tartalékosként visszakerülhessenek a Magyar Honvédségbe. Számos olyan nemzetközi példát megvizsgáltunk, ami mindezeket alátámasztja. Sok olyan ötlet van, amit meg lehet és meg is fogunk valósítani.
H. L.
