Magyarország békés, nyugodt föld – mondják a tudósok. Olyan hatalmas és kiterjedt kőzetlemezen fekszik, és olyannyira messze a szomszéd lemez szélétől, hogy a földrengés esélye meglehetősen kicsi. Bondár István szeizmológus, a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tudományos munkatársa elmondta, hazánkban legfeljebb 10 évente, és legfeljebb Richter-skála szerinti 4-es erősségű rengés fordul elő, így a január 24-i, 2,2-es erősségű földmozgás nem tekinthető különlegesnek. – Kétségtelen, hogy 1956-ban és 1986-ban Berhidán volt példa 5-ös, 6-os erősségű rengésre is, ezek azonban ritkaságszámba mennek – mondta.
A szakértő ottjártunkkor végigvezette stábunkat az obszervatóriumon elmagyarázta a régi szeizmográfok működését is. Megtudtuk, hogy a Földön napi 20–50, nagyjából 1 kilotonnás robbantásnak megfelelő rengés fordul elő, nagy részük a Csendes-óceán partszakaszain, jelentős károkat okozva az ott élőknek. Közép-Európában nyugalomban és biztonságban élhetünk, a Föld természetes rengését legfeljebb az afrikai és az eurázsiai lemezek ütközése okozhatja, azt pedig elsősorban a Dél-Európában élők (görögök és olaszok) érzik meg. Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb földrengést regisztrálnak, azonban ezek többségét nem érzékeli a lakosság. Ám hiába a Richter-skála szerinti számozás, másképp élik meg a rengéseket a sziklás, tömörebb földterületen élők, mint akik lazább talajszerkezeten, például löszön, homokon élnek. Az eltérő földszerkezettel magyarázzák, hogy ugyanaz a rengés a XI. kerületben Lágymányoson intenzívebb, mint a Sashegyen (a Kopaszi-gát és környéke mesterségesen feltöltött képződmény). A január 24-i rengés hipocentruma a XXII. kerületben volt, így nem csoda, hogy ott lehetett leginkább érezni, ám Lágymányosról is érkeztek jelzések.
|
Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium A Magyar Tudományos Akadémia működteti a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, amelynek a feje a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A hálózatban jelenleg 15 földrengésmérő állomás van az országban. A földrengéskutatás hazai tudományos centrumát korábban az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Szeizmológiai Obszervatóriumának nevezték. Az obszervatórium a szeizmológiai adatgyűjtéssel és -feldolgozással, a földrengésfészkek tanulmányozásával, valamint a földrengés-veszélyeztetettség vizsgálatával foglalkozik. Az adatközpontban automatikus földrengés-detektáló számítógépes rendszer is működik, amely az észlelt földrengések legfontosabb paramétereit már néhány perccel a rugalmas hullámok beérkezése után eljuttatja a szeizmológusoknak és az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóságra. |
Földrengés esetén a riadólánc gyorsan és hatékonyan működik: az obszervatórium digitális szeizmográfja alapján az intézet a katasztrófavédelmet és a Magyar Távirati Irodát értesíti, amelyek együtt gondoskodnak a lakosság tájékoztatásáról. Hajdu Márton szóvivő megerősítette: Magyarországon, földrajzi adottságai miatt, rendkívül ritka a nagy erejű földrengés, ha mégis előfordulna, érdemes az épület legstabilabb pontjai, azaz az ajtófélfák alá állni. – Bár a földrengések megjósolhatatlanok, de Közép-Európában nemigen kell katasztrófától tartani - erősítette meg a szóvivő a szeizmológus szavait.
|
Kövesligethy Radó Kövesligethy Radó a magyar és nemzetközi földrengéskutatás kiemelkedő alakja, az 1904-ben alakult Nemzetközi Szeizmológiai Társaság első főtitkáraként, majd a Budapesti Földrengési Obszervatórium és a Nemzetközi Földrengési Számoló Intézet megalapítójaként, munkásságával jelentősen hozzájárult az 1881-től intézményesített keretek között folyó magyar földrengéskutatás megújításához. |
T. K.
