- Beszéld el nekünk a múltat, s megismerem belőle a jövőt – ezzel a mondattal nyitotta beszédét Gorka Szabolcs, az Újbudai Bocskai István Általános Iskola igazgatója az intézményben tartott központi megemlékezésen. Sajnálatát fejezte ki azért, amiért a nemrégiben napvilágot látott közvélemény-kutatás eredménye szerint a mai diákok tudása nagyon hézagos ’56-ról. Kifejtette a pedagógusok felelőssége azért is nagy, mert nekik kell elbeszélniük a múltat úgy, hogy jövőt építhessenek a fiatalok. Hoffmann Tamás polgármester egy rögtönzött történelemórát tartott a gyerekeknek. A forradalmat megelőző időkről mesélt, amely a szabadságharc kirobbanásához vezetett. Mint mondta, az október 23-i eseményekhez vezető út a teljes létbizonytalanság, a bizalomvesztés illetve az államosítás következményei voltak. Haris László emlékezéseiből idézett, aki ’52-ben osztályidegen és kirekesztett diákként nem kaphatott jutalomkönyvet. Amikor a családját mindentől megfosztották és kisemmizték már ő is jogosult lett az ajándékra. Gyerekként nem fogta fel a történteket, csak annak örült, hogy végül ő is kaphatott jutalomkönyvet. - A társadalmi elnyomás 1956-ra csúcsosodott ki, amikor az embereknek elegük lett a rendszerből és közösen vonultak utcára, hogy kivívják szabadságukat. Ilyenkor nemcsak a hálánkat fejezzük ki a felkelőknek áldozatukért, hanem a szabadságunkat is ünnepeljük – mondta Hoffmann Tamás.
Simicskó István országgyűlési képviselő a huszadik század meghatározó eseményeit taglalta. A világháborúk, a megszállások után szerinte az is csoda, hogy a magyarság megmaradt. Október huszonharmadikát a kilátástalanság forradalmaként definiálta. Mint mondta, „az, hogy egyedül, segítség nélkül álljunk ki a túlerővel szemben, nem sikerült volna bátorság, hit és nemzeti öntudat nélkül”. - A mi nemzetünket akkor is egyedül hagyták, mint már oly sokszor a történelem folyamán, de a forradalom hőseinek a magyarság jövőjébe vetett hite erősebb volt, mint a saját egyéni érdekük – fogalmazott. Hozzátette: tartozunk annyival nekik, hogy mi is igyekszünk minden nap tenni valami jót másokért. Mindehhez nem nagy tettekre, hanem apró gesztusokra van szükség.
Az Újbudai Bocskai István Általános Iskola nyolcadik osztályos diákjai különleges előadással elevenítették fel az ’56-os történéseket, egy árnyjáték során mutatták be a forradalmat megelőző és az azt követő időket.
K. A.
|
|
|
|
|
