Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 15. szombat, Mária

Vaba lakópark: Kiemelt beruházás, de miért?

Újbuda   |   2020, július 3 - 14:07
Nyomtatóbarát változatSend by email

A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánított egy építkezést a Bikás park mellett. Az április 29-i Magyar Közlönyben megjelent rendeletben feltüntetett helyrajzi szám alatt a Vaba lakópark munkálatai zajlanak. Eredetileg idén júniusra tervezték az átadást, de már most többéves csúszás várható. Hírek szerint a beruházás lakóparki mivolta is megkérdőjeleződött.

A Bikás parki metrómegálló közelében épülő Vaba lakóparkról kevés az információ. A projekt honlapja, illetve közösségi oldala „fejlesztés alatt áll”, az ingatlanértékesítőket nem lehet elérni. Az ingatlantajolo.hu szerint „a beruházás célja egy multifunkciós, hosszú távon fenntartható létesítmény kialakítása, kereskedelmi és lakó funkciókkal”. A kilencszintes épületben az eredeti elképzelés szerint a háromszintes mélygarázsban kaptak volna helyet a parkolók, tárolók és a gépészet, a földszinten és az első emeleten, néhol szolgáltatóházként, kisebb-nagyobb bérleményekben kereskedelmi egységek, illetve irodák lettek volna. Mindezek fölött az épületre tervezett három toronyelemben 168 lakást akartak kialakítani 44–79 négyzetméter közötti alapterülettel, erkéllyel vagy terasszal. Az átadás első üteme ezekre a hetekre esett volna, ám lapunk információi szerint jelentős, akár három-négy éves csúszás várható. Egy neve elhallgatását kérő értékesítő szerint lassan fél éve teljes hírzárlat van.
Egy szintén neve elhallgatását kérő, a projekten egykor alkalmazott építési szakembertől az Újbuda úgy értesült, hogy a lakások helyett irodák lesznek. (Erről az információról a fejlesztőt is megpróbáltuk megkérdezni, de lapzártánkig nem sikerült elérni.) Hiába kelt el már csaknem száz lakás, a potenciális tulajdonosok helyzete jelenleg nem tisztázott.
Az április 29-i Magyar Közlönyben szereplő, a MePar – Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben azonosítható helyrajzi szám alapján ezt az építkezést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították. A kivitelező cégek, azaz a Vabatowers Kft. és az EA Alfa 4 Kft. Balázs Attilához, az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. résztulajdonosához tartoznak. (Az Appeninnben Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is tulajdonos volt még idén áprilisban, amikor a társaság csaknem egymilliárd forint támogatást kapott a balatonfüredi móló átalakítására. Azóta Mészáros teljesen kiszállt a holdingból, a Tiborcz tulajdonában lévő BDPST Zrt. részesedése pedig 5 százalék alá süllyedt, miután egy 24 százalékos részvénycsomagot eladott a Jellinek Dániel többségi tulajdonában lévő Indotek Groupnak.) Balázs Attila a Puskás Aréna építésében is részt vett, egy zuglói beruházását pedig szintén nemzetgazdasági érdekké nyilvánították. Cége, a száz százalékban magyar tulajdonú, komplex építőipari és ingatlanfejlesztési megoldásokat kínáló Bayer Construct április 22-én alapított új leányvállalatot, a Bayer Propertyt – számolt be a portfolio.hu. Az új vállalat feladata komplex ingatlanfejlesztési projektek előkészítése és megvalósítása. A cég élére Sokorai István társbefektetőként és vezérigazgatóként érkezik – írta meg a magyarepitok.hu. Az üzletember csaknem 30 éves pályája során dolgozott fejlesztési vezetőként a TriGranit Zrt.-nél, majd az Arcadom Zrt.-t irányította, az utóbbi tíz esztendőben pedig a Colas Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be.

Orosz Anna:
2020. április 29-én megjelent egy kormányrendelet, amelyben több kerületi, köztük újbudai magánberuházás is nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt kapott. A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítás ideális esetben gyorsíthatja egy kórház megépítését vagy az árvízvédelmi beruházásokat, válsághelyzetben munkahelyeket teremthet. Ugyanakkor a kiemelt státusszal a kormány kiragadja a helyieket képviselő önkormányzat hatásköréből ezeket az ügyeket.
A helyi lakókat és bennünket, döntéshozókat is eléggé meglepték ezek a döntések. Gyakorlatilag a lakóknak azt az önkormányzatokra átruházott jogát veszik el, hogy befolyásuk legyen a fejlesztésekre, mert az ilyen beruházásoknak nem kell tiszteletben tartaniuk a kerületi építési szabályzatot, és nem véleményezheti őket az önkormányzat településképi véleményt megfogalmazó Tervtanácsa. Az egyik ilyen kiemelt jelentőségű beruházás a Bikás park mellett, a Vahot utcában épül. Az egyre több helyen felbukkanó beruházó-kivitelező cég mindenféle önkormányzati kontroll nélkül építhet erre a népszerű környékre, gyakorlatilag, amit csak akar. Az épület lehetne egy egyszerű lakótömb is, ám nem kell megfelelnie a kerületi építési szabályzatnak, semmilyen önkormányzati véleményezési eljáráson nem esik át.
De mióta nemzetgazdasági érdek egy lakópark megépülése? Miért van erre szüksége egy jól menő piaci cégnek, hacsak nem azért, hogy kikerülje az önkormányzatot, minél gyorsabban és egyeztetések nélkül tudjon építkezni? És hogyan lehetséges az, hogy egy nemzetgazdasági jelentőségű beruházásról még a kerület polgármestere is csak a sajtóból értesül?
A legfontosabb célunk, hogy az aggódó helyi lakosok követelései teljesüljenek. Semmiféle üzleti érdek nem írhatja felül a kerületben élők érdekeinek védelmét. Ebben az ügyben a kormány egy homályos hátterű céget képvisel, mi pedig az újbudaiakat.
Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a lakók bele tudjanak szólni, mi épül a környékükön.
A Citadella pozitív példa a kiemelt kormányzati beruházásokra. A város egyik legismertebb turistalátványosságáról, egyben egy hosszú ideje méltatlanul elhagyatott és kihasználatlan épületről van szó. Így érthető is, hogy miért lett kiemelt beruházás. De miért ne lehetne bevonni a lakosságot abba a döntésbe, hogy mit szeretnének kezdeni ezzel az ikonikus épülettel és környezetével? Kíváncsian várjuk, hogyan folytatódik a történet.

A Bikás park környezetében is számos ingatlanberuházás zajlik, köztük az Etele Plaza és a Vaba lakópark; utóbbi egy alacsony irodaház helyén épül, és mivel jóval magasabb lesz annál, sok itt élőt zavar, hogy elveszítik a kilátásukat. Arról kérdeztünk érintetteket, ami Újbuda vezetését is kiemelten foglalkoztatja: mennyire népesedett már túl a XI. kerület, elbír-e még több lakót, vagy gátat kell-e szabni az építkezéseknek?

Benedek
Szerintem nem baj az, ha nő a kerület lakosainak száma. A hozzám hasonló fiataloknak kell a lehetőség, hogy valahol családot alapítsanak, és erre a XI. kerület kiválóan alkalmas. Én szeretek itt élni, kedvelem a környéket, de sajnos azzal én is szembesültem, hogy az építkezések környezetében már most borzalmasan nagy dugók alakulnak ki. Átgondoltabban kellene megtervezni ezeket a beruházásokat, hogy ne okozzanak megoldhatatlan problémákat az arra közlekedőknek. A Vahot utcai lakópark miatt is aggódom, korábban itt egy sokkal alacsonyabb épület állt, ha egy magasabb épül, az tömöttebbé teszi az amúgy parkos városrészt. Egy családtagom él itt, aki nagyon elkeseredett amiatt, hogy a kilátásából sokat el fog venni az ide épülő sokemeletes lakóház.

Olivér
Nem mondanám túlzsúfoltnak Újbudát, szerintem jelenleg optimális a lakosság száma. Az Etele úton élek, örültem a meghosszabbított villamospályának, és különösebben nem zavarnak az itt folyó beruházások, szerintem ez még elviselhető. Mondjuk az Etele Plaza kivitelezésénél zavart, hogy felbontották az útburkolatot a szervízút végén, így az autós közlekedés nehézkessé vált, de a Vaba lakóparkkal nincs problémám.

Dóra
Szerintem jó az, ha egyre többen költöznek Budapestre. Én vidékről érkeztem, és én is szeretnék ebben a kerületben letelepedni. Itt sokkal jobbak a munkalehetőségek. Persze zavarna, ha olyan környéken élnék, ahol a gyerekeimnek nehezen találnánk óvodát, mert annyian laknak ott. A lakóingatlan-beruházásoknak a hátrányok mellett van előnyük is, sok lepukkant terület vált szebbé nekik köszönhetően.

Erzsébet
Szeretek itt élni, lokálpatriótának vallom magam, és nem szeretném, ha túlnépesedne a Bikás park környéke. Sok embernek van autója, nehéz parkolóhelyet találni. A régi nyomdából csupán egy romos épület maradt – eredetileg egy kínai vállalkozó vette meg, de nem építette fel az áruházát, mert megtudta, hogy a közelben pláza lesz. Nagyon szeretném, ha ott többszintes parkolóház létesülne. A Vaba lakópark építése megnehezítette az itt élők közlekedését, sok teherautó jön-megy egész nap, sokszor se ki-, se bekanyarodni nem tudunk. Nagyon zavaró a hétvégi piac idején is a sok lezárt rész, úgy érezzük már, hogy nem a miénk a Bikás park.

A Déli Körvasút is nemzetgazdasági érdek
A Vaba lakópark építéséhez hasonlóan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bíró projekt a kerületet is érintő, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) együttműködésében megvalósuló Déli Körvasút. A Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti beruházás ellenállást váltott ki az önkormányzatnál és az újbudaiak körében is. A Hamzsabégi sétánnyal párhuzamosan futó újabb sínpárok ugyanis a zajterhelés, valamint a zöldterület megnyirbálása miatt kedvezőtlenül érinthetik a környék lakóit. Az ügyben Újbuda Önkormányzata idén februárban nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez. A levél hangsúlyozta: lévén a Déli Körvasút kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzat nem állhat a fejlesztés útjába, de felszólítja a kormányt, „vizsgálja felül, valóban elengedhetetlen-e a bővítés. Ha a jelenleg tervezett fejlesztés valósul meg, az önkormányzat mindent elkövet a lakosság lehető legnagyobb mértékű kártalanításáért” – olvasható a dokumentumban. A kormány eddig nem reagált a nyílt levélre. A teljes szakasz vasúti létesítményeire vonatkozóan május közepén újabb engedélyt adtak ki, a megvalósításhoz szükséges további előkészítések folyamatosan zajlanak.


Mitől lesz egy beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű?
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek azok a beruházások, amelyeket a kormány rendeletben ilyennek minősít megvalósításuk gyorsítása céljával. Az Országgyűlés 2006. február 13-án fogadta el azt a törvényt, amely alapján eredetileg a kormány olyan nagy beruházásokat minősíthetett kiemeltté, amelyek európai uniós támogatással vagy központi költségvetési támogatással valósulnak meg, legalább 5 milliárd forintba kerülnek és legalább ezer új munkahelyet teremtenek. A jogszabály az építkezéshez szükséges hatósági eljárásokat, valamint azok bírósági felülvizsgálatát gyorsítja. Ennek fő eszközei közé tartozik, hogy a hatósági eljárást megelőzően a beruházó, az eljáró hatóság és a szakhatóságok szemlét, illetve egyeztetést tarthatnak, a projekt soronkívüliséget élvez. Az érintett beruházások száma idővel jelentősen megnőtt. Míg 2006–2010 között évente egy–öt kormányrendeletben minősítettek beruházásokat kiemelt jelentőségűvé, 2013–2018 között évente több mint 25 ilyen rendelet született.

Néhány kiemelt jelentőségű beruházás

2006 bátaapáti radioaktív hulladéktároló; regionális hulladéklerakók; egy budapesti és két vidéki szennyvíztisztító; M3-as autópálya Nyíregyháza–Vásárosnamény szakasza

2007 budapesti 4-es metró

2011 olimpiai központ (a Népstadion körzetében); Várbazár; ócsai lakópark; Grassalkovich-kastély; pesti Vigadó; magyar–szlovák gázvezeték; Audi-gyár bővítése; szegedi lézerközpont

2013 a német megszállás emlékműve; a józsefvárosi pályaudvar holokauszt-emlékhellyé alakítása; a Városliget beépítése; a Normafa sícentrummá alakítása; Hankook; Takata; Visonta Projekt Kft., a Procter & Gamble, a GSV Kft., a Lego, az Ibiden Kft. termelő beruházásai; szennyvízkezelési, vízgazdálkodási, közútfejlesztési, hulladékgazdálkodási uniós fejlesztések; járási hivatalok építése, korszerűsítése Karcagon, Szigetszentmiklóson, Veszprémben; stadionok építése, rekonstrukciója: Székesfehérvár, Balatonboglár (kézilabdacentrum), Szombathely, Diósgyőr; uszodaépítés a Tüskecsarnokban; Lakitelek Népfőiskola bővítése; MNB épületfelújítás

2016 kerítés a magyar–szerb határon; börtönök; tűzoltóságok; ipari parkok; sportcentrumok; a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpia Fesztiválhoz szükséges infrastrukturális beruházások; a szentendrei skanzen; az Operaház fejlesztése; a Magyar Művészeti Akadémia módszertani központja; a Lakitelek Népfőiskola bővítése; a BM és az NGM Várnegyedbe költöztetése; a Testnevelési Egyetem bővítése; M2-es autóút kétsávosítása; vízgazdálkodási, tájgazdálkodási fejlesztések (Alcsúton és Felcsúton vízrendezés, Visegrádon mobilgát, Ős-Dráva program, Velencei-tavi partfal-rehabilitáció stb.); az irgalmas rend két kórházának felújítása; Ferihegy II. bővítése; ingatlanfejlesztés magasépülettel a Kopaszi-gáton.
Forrás: greenfo.hu
Rövidítések: BM = Belügyminisztérium; MNB = Magyar Nemzeti Bank; NGM = Nemzetgazdasági Minisztérium

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Az államalapítás szentjei  

Iskola, templom és kórház is viseli a nevét. Rövid élete is elég volt ahhoz, hogy beírja magát a történelemkönyvekbe a tragikus sorsú első magyar királyfi, Szent Imre. Összeállításunkban róla, nevelőjéről, Gellértről és édesapjáról, Szent Istvánról emlékezünk meg.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.