A nemzetiségi választásokat egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával október 13-án, ám a voksolásban csak az vehet részt, aki szeptember 27-ig felvetette magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Ezt eddig csaknem 270 ezren tették meg.
A Nemzeti Választási Bizottság 2715 települési nemzetiségi választást tűzött ki az ország 1744 településén, a választásokat azonban csak ott tudják megtartani, ahol van annyi jelölt, ahány tagú testületet kell választani.
A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok öt évvel ezelőtt a nemzetiségek számára kialakított külön szavazókörben adhatták le a nemzetiségi választásra szóló szavazatukat, ám idén már nincsenek nemzetiségi szavazókörök, a választópolgárok ugyanabban a szavazókörben szavazhatnak a települési, területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre.
A szavazókör pontos címét a választópolgárnak küldött értesítő tartalmazza.
A nemzetiségi választáson az szavazhat, aki a kinyomtatott nemzetiségi névjegyzéken szerepel (vagyis felvetette magát a névjegyzékbe szeptember 27-éig), és a szavazólapok átvételekor azt alá is írja. A nemzetiségi választás szavazólapjai zöld színűek lesznek.
A szavazás során a választópolgárnak a nemzetiségi, zöld színű szavazólapokat a zöld színű borítékba kell helyeznie, amelyen fel van tüntetve a nemzetiség megjelölése. A zöld borítékot mindenképpen le kell zárnia a választónak, mert a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok érvénytelenek.
MTI
