Kétéves szak elvégzése után szakmérnöki, illetve OKJ-s vizsgát tehetnek azok a hallgatók, akik idén fejezik be tanulmányaikat a Corvinus egyetem pálinkamester szakán. A képzés szerteágazó: sok területet érint a néprajztól a vámjogig, de elsősorban főzde vezetésére oktat. A tananyaghoz tartoznak a gépi technológiai folyamatok, gyümölcsismeret, közgazdaságtan valamint a marketing is. Azok a hallgatók, akik érzékszervi és gasztronómiai előadásokat is hallgatnak, a pálinkatörvény értelmében - a nemzeti tanácstól - kérhetik nevük felvételét a pálinka bírálók névsorába.
A képzésre óriási a túljelentkezés. Az első évfolyamnál nem hirdettek felvételit, mivel húsz-harminc főre számítottak, ellenben több, mint kétszázan jelentkeztek. A képzés végül 105 hallgatóval indult el, a többiek előfelvételi jogot szereztek. A hallgatók között van aki már most készülékgyártással foglalkozik, és van aki a pálinkamarketing vagy a pálinkaturizmus területéről érkezett. Sokuk diplomamunkája is inkább doktori disszertáció, mint szakdolgozat és előfordult, hogy titkosítani kellett az írást. Erre akkor volt szükség, amikor amikor egy üzem kérésére vett részt a diplomamunka írója termékfejlesztésben.
Új kutatási területek is születtek, nyolcan például faminták kutatására hoztak létre csoportot: tizenöt különböző fatípust szemlélnek érlelési szempontból, többféle pörköltségi változatban vizsgálva a bennük található íz-, illat- és aromaanyagokat. A Soproni Egyetem bevonásával mára több tízezres mérési mintája van a felmérésnek. A kutatócsoport – amelynek vegyészek, élelmiszer- és agrármérnökök mellett Zólyomi Zsolt világhíres parfümőr, az „orr” is a tagja – azt szeretné, ha a pálinka Magyarországon nemcsak hagyomány lenne, hanem tudomány is. Ezért - japán mintára - nem azt várják, hogy az évszázados tapasztalok meghozzák az eredményt, hanem tudományos eszközökkel, mérésekkel térképezik fel a lehetőségeket. A legfőbb cél a nemzetközi piac meghódítása.
A kutatás során arra jutottak, hogy nyolc-kilenc paraméter határozza meg a hordós érlelést, ami függ például a hordó fájától, méretétől, töltöttségi foktól, a borpárlat alkoholtartalmától, érlelési időtől, illetve a hőmérséklettől. A brandyk, whiskyk előállításához többnyire tölgyfahordót használnak, a hazai gyümölcsök, illetve a hordókészítéshez használható honos fafajok megfelelő párosításai azonban nemcsak színesebb, különlegesebb palettát, hanem jobb minőséget is eredményezhetnek.
HL
