Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 22. csütörtök, Menyhért, Mirjam

Víztározó a Gellért-hegyen, keserűvíz a kerületben

Újbuda   |   2016, március 22 - 11:32
Nyomtatóbarát változatSend by email

Monumentális látvány fogadja a Gellért-hegyi víztározó látogatóit. Az érdeklődők megcsodálhatják a kétszer 40 ezer köbméter vizet befogadó csarnokot, amelynek tetejét egyenként 106 darab „gótikus” betonoszlop tartja.

A Gellért-hegy sziklái fölött a földtörténeti régmúltban valóban tenger hullámzott, de itt ma is van egy, ha tengernek nem is, de tónak bízvást nevezhető víztömeg: a Fővárosi Vízművek Zrt. Gellérthegyi Víztározója. A budapestiek biztonságos vízellátása ennek köszönhető. Ez azonban nem volt mindig így: a 19. századig – az első csővezeték megépítéséig – Budát és Pestet vízhordó munkások, valamint Mátyás király Disznófő-forrástól a várig vezető csőrendszere látta el. Az 1950-es évek fejlesztéseiből kifolyólag még harminc év múlva is gyakran volt vízhiány. A meleg nyarakon a magas házak felső emeletein egyáltalán nem volt víz, ezért ilyenkor vízkorlátozást és locsolási tilalmat vezettek be. A helyzetet a központi, hatalmas víztározó építése oldotta meg, amelyet végül a Gellért-hegy keleti oldalára telepítettek a domborzati magassága miatt. Így a hegyről 6 méter hosszan alázuhanó, a város közepén található vízesés a mai napig csaknem Budapest egészére juttatja el a vizet. Az építkezés 1974–1980 között zajlott megbénítva a Hegyalja út forgalmát. A kétszer 40 ezer köbméter vizet befogadó csarnokok tetejét egyenként 106 darab „gótikus” betonoszlop tartja. Lenyűgöző érzés megállni a betekintő ablak előtt, és nézni a hatméteres víztömeget mögötte.

A keserűvizekről röviden
Különös értéket rejt a föld az Egérúttól északra elterülő, elvadultnak tűnő területen. Erről azonban kevesen tudnak, hiszen védettsége miatt nem látogatható. A látszólag elhanyagolt, kihasználatlannak tűnő térség – az 1982-ben alapított, helyi védettségű Kőérberki szikes rét – talaja, vizei, élővilága egyedülálló. Egykori gazdája, Saxlehner András 1862-ben kutat ásatott, a kinyert vizet azonban keserű íze miatt „sem ember, sem állat nem tudta inni”. A posztókereskedő vizsgálatokat végeztetett, és felismerte a víz értékes ásványi tulajdonságait. Ezért építette ki a forráskutak környékét, majd Hunyadi János néven forgalomba hozta a nátrium- és magnézium-szulfát-tartamú folyadékot, mely a hashajtó gyógyvizek közül a legismertebb lett. A szomszédos őrmezői völgyben is találtak keserűvizet, az itt kitermeltet Ferenc Józsefről nevezték el. A 6–8 méter mélyen lévő glaubersós ásványvízkészlet nemzeti kincs, amely 150 éves története során világhíressé vált. Gyógyhatásuk ismert, napjainkban is kaphatók a gyógyszertárakban és drogériákban.

Újbuda

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Válassz Sportot Újbudán - 2019-ben is!  

Szeptember 7-én, szombaton immáron kilencedik alkalommal kerül megrendezésre a "Válassz Sportot Újbudán!" kerületi rendezvény a Kánai úti Sport11 Sport-, Szabadidő- és Rendezvényközpontban.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.