Kazinczy László a Budapesti Műszaki Egyetem docense, a Déli pályaudvar alagút-omlás okait feltáró szakértői csoport vezetője szerint kijelenthető, hogy a helyzetért elsősorban a természet okolható. A Gellért-hegy rétegvizei elérték a bejárat feletti rézsűt, így a meredélyen elterülő termőföld tapadása gyengült, majd megcsúszott. Úgy véli vis maior helyzetről van szó. A vizsgálatok egyértelműen kizárták annak lehetőségét, hogy az alagút feletti területen összegyűlt csapadék leszivárgása okozta a megcsúszást így kizárható Újbuda önkormányzatának felelőssége. Nyomon követhető, hogy a vízelvezetés megfelelő volt, a felső úton esetlegesen összegyűlt tócsák kárt nem tehettek a rézsűben. Ráadásul az eltelt egy-két hónapban lehullott csapadék mennyisége sem indokolta a termőföld fellazulását.
Az újbudai önkormányzat minden lehetséges kockázati tényezőt igyekszik kizárni a területen, hogy egy esetleges tovább csúszás ne okozzon kárt a felsőbb területeken – mondta Büki László a XI. kerület városgazdálkodási igazgatója. A kerület a MÁV illetékeseivel is tárgyalt a mielőbbi helyreállításhoz szükséges munkálatok elvégzéséről.
Több hétig tarthat a Déli pályaudvar támfalának ideiglenes megerősítése, ezt követően közlekedhetnek újra a vonatok, az alagút végleges helyreállítási munkái pedig a második negyedévtől indulhatnak - válaszolta a MÁV szerdán az MTI érdeklődésére.
Megjegyezték az is, hogy a vasúttársaság folytatja a helyreállítással kapcsolatos előkészületeket, egyeztetéseket, annak érdekében, hogy mielőbb újraindulhasson a vonatforgalom az alagútban és a Déli pályaudvaron.
A MÁV eddig kárenyhítési intézkedésként homokzsákokat helyezett, és a január 25-i első támfal-csúszástól kezdve folyamatos figyelő szolgálatot működtet, valamint több helyszíni bejárást tartott.
Újbuda