Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 23. vasárnap, Béla

Válaszúton - Interjú Osztie Zoltán plébánossal

Újbuda   |   2016, szeptember 30 - 19:53
Nyomtatóbarát változatSend by email

A migrációs helyzet hosszú idő óta tematizálja mind a magyar, mind pedig az európai közbeszédet, morális, ideológiai és gazdasági kérdéseket felvetve. Osztie Zoltán atya, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke szerint a szolidaritásnak mint keresztény alapelvnek helye van a történésekben, ám óva int, hogy a bevándorlást és a menekültkérdést egyként kezelve szülessenek meg olyan döntések, amelyek egész Európa jövőjére hatással lehetnek.

A migráció az elmúlt időszakban fölülírt minden más gazdasági és politikai kérdést, a mindennapok részévé vált itthon és Európa-szerte egyaránt. Egyes adatok szerint mintegy 65 millió ember „van éppen úton a világban”. Két különböző álláspont vetélkedik arról, hogy az öreg kontinensnek miként is kellene kezelnie ezt a mérhetetlen emberáradatot, amely Európát is elérte.Cáfolhatatlan és megrendíthetetlen keresztény alapelv a szolidaritás. Szent István óta itthon is valljuk, hogy a rászorulókat be kell fogadni és segíteni kell rajtuk. Ezt meg is teszi a magyar kormány, amikor a legálisan érkezőket a szabályoknak megfelelően fogadja. Igen ám, de most nem erről van szó, hiszen nem mosható össze a vándorlók és a menekültek ügye. Itt most egy olyan áradatról, vándorlók olyan tömegéről van szó, ami részben szegénységtől és „háborúktól” generált, részben pedig irányított folyamat. Amikor igent mondunk ezekre a folyamatokra, egyúttal igent mondunk az embercsempészetre, a korrupcióra, az erőszakra és a terrorizmusra. Azt javaslom, mindenki fontolja meg, valóban vállalja-e és el akarja-e ezt fogadni úgy, mint az európai jövőt formáló erőt.

– A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége közzétett egy nyílt levelet, amelyben világosan megfogalmazták, hogy Nyugat- és Kelet-Európa már csak történelmi gyökerei miatt is másként vélekedik a migrációs kérdésről, hivatkozva itt a 150 éves török elnyomásra. Valóban ekkora veszély leselkedik a keresztény Európára?

Kettős irányból kell megközelítenünk a kérdést: egyrészt Európa elvesztette az erejét, hogy megvédje magát, másrészt szándékolt világuralmi törekvések azok, amelyek gyengítik a kontinens hagyományosan keresztény társadalmait. Gondoljunk csak azon országok „megtámadására”– például Írországra –, ahol még mindig törvényben van az abortusz tilalma. Európa dekadens irányba fordult és elvesztette gyökereit. Olyan erőszakos hullámról van ismételten szó, ahol a hagyományos keresztény társadalmak megrendítése a cél, egy hosszabb folyamat részeként. Pontosan lehet látni azokat a stratégiai pontokat, amelyek mentén ezek a történések haladnak. Csak egy pont az i-re, hogy ránk zúdították ezt az embertömeget: vándorlókat, nem pedig a menekülteket.

– Miért tartották fontosnak, hogy ilyen nyíltan kiálljanak amellett, hogy a jövő vasárnapi népszavazáson minél többen vegyenek részt, és lehetőleg nemmel szavazzanak a feltett kérdésre?

Ideológiai kérdéssé vált a népszavazás, sokan hangoztatják, hogy a Fidesz és a kormány pártügye. Ennek ellenére világos, hogy itt Európa, a gyerekeink, az unokáink jövőjéről van szó. Ez határozza meg, hogy félelemben, a terrorizmus árnyékában kell-e élnünk, vagy pedig a magunk országában, ahol úgy tudjuk berendezni saját életünket, ahogyan azt mi szeretnénk.

– Nyugat-Európában párhuzamos társadalmak alakultak ki, ez pedig megannyi konfliktust vont maga után. Itthon kell-e ettől tartanunk?

Számtalan példát lehetne felhozni arra, hogy nincs hajlandóság a beilleszkedésre, az itteni szokásoknak való megfelelésre. Ez a tömeg jön, és veszélyeztetett helyzetet teremt a számunkra. Meg kell védenünk magunkat, el kell kerülnünk, hogy itt is hasonló folyamatok alakuljanak ki.

– Többször is említette, hogy meg kell különböztetnünk a vándorlókat és a menekülteket. Sajnos utóbbiakból is szép számmal érkeznek. Mi a megoldás ebben a helyzetben?

Lehet kontrollt gyakorolni. A katolicizmusnak és az egyháznak van olyan ereje, hálózata, hogy tudjunk egyeztetni – mondjuk az iraki keresztényekkel, az ottani közösségekkel –, hogy mikor és kik azok, akik menekültek, és akiket be kell fogadnunk. Megvannak azok a szervezetek és csatornák, amelyek aktívan és eredményesen végzik a dolgukat. A keresztény Európa feladata, hogy a rászorulók mentsvára legyen, segítséget nyújtson, mindent megadjon a valóban háborús övezetekből, a vízhiány, éhezés elől menekülőknek. De most nem erről van szó elsősorban.

– Ferenc pápa a II. világháború utáni legnagyobb humanitárius katasztrófának nevezte a mostani menekülthelyzetet, és arra hívta fel ez esetben elsősorban a jezsuita rend tagjait, hogy fogadjanak be menekülteket a saját rendházaikban. Mi erről a véleménye?

A pápa egy általános érvényű erkölcsi elvet fogalmaz meg, és azt próbálja alkalmazni. Az általános erkölcsi elv igaz, de mi, magyarok másként látjuk a dolgot a 150 éves tapasztalatok után, ami a nemzeti emlékezetbe nagyon mélyen beleivódott.

– Tehát egy magyar, tegyük fel a keresztény elveket valló ember, mit tehet ebben a helyzetben?

Egyrészt részt vesz az október 2-i szavazáson. Az kevés, hogy részt vesz. Ezt mindenki mondja – az ellenzék nem, de ez egy másik dolog –, de nemmel kell szavaznia. Aki látja a mindennapok történései közötti összefüggéseket, tudja, hogy ez a felelős döntés. Megdöbbentő volt hallani Angela Merkel korszakváltónak nevezhető nyilatkozatát a napokban, miszerint vissza kellene fordítani a történelem kerekét, mert nem tudtuk megoldani ezt a problémát. Ha a német társadalom, egy gazdasági nagyhatalom vezetője így gondolkozik, akkor bizony nagyon súlyos a helyzet. A másik, hogy a katolikus segélyszervezetek – Máltai Szeretetszolgálat, Caritas és természetesen más civil szerveződések is – teszik a dolgukat, ma is odaállnak a szegények és a menekültek mellé, ahogyan ezt tavaly ősszel is tették, amikor több száz ember rekedt a Keleti pályaudvaron. Nagyon kevés szó esik arról, hogy nem csak a nagy segélyszervezetek, de a helyi egyházközségek Caritas csoportjai is élnek, dolgoznak, például itt, a belvárosi plébánián is. Önkénteseink teszik a dolgukat minden vonatkozásban, hiszen nagyon sok elesett honfitársunk is van, akik segítségre szorulnak.

– Ha nemet mondunk a kvótára, ha elvetjük az eddigi európai politikát, akkor mi lehet a megoldás a jelenlegi helyzetben?

A magyar kormány, azt hiszem, irányt mutatott, és egyre többen kezdik követni a példánkat. Egy állam vezetésének alapvető feladata, hogy védelmezze a határokat, hogy védelmezze polgárait. Nem akkor kellene elmarasztalni őket, ha nem ezt tennék? Ajánlom Patrick Buchanan: A nyugat halála című könyvét, amely tényszerűen írja le, milyen folyamatok vezetnek a nyugati dekadenciához. Sorai mára sajnos valósággá váltak. Ennek kell elejét vennünk itthon.

(T-N.K)

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Nyitott házak hétvégéje a Duna mentén  

A rakpart a témája a Budapest100 nyitott házak idei rendezvénynek, amelyen Duna parti épületeket lehet megtekinteni a Rákóczi hídtól az Árpád hídig húzódó csaknem 10 folyamkilométeren. A programot április 22-23-án rendezik, “sétálva, villamossal, vagy bringával igazi kaland mindkét partot végigjárni és közben a házakba is benézni”- állítják a szervezők.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.