A miniszter bejelentette, egy igazságosabb, részvételiségen alapuló egyetemi modellt vezetnek be.
2026-ban rekordszámú, közel 6000 hallgató nyert felvételt a Budapesti Műszaki Egyetemre, miközben az elért pontszámok átlaga is emelkedett – derült ki a központi aulában tartott évnyitón, amiért Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint köszönet illeti az egyetem elhivatott munkáját, különösen annak fényében, hogy a körülmények nem voltak kedvezőek. A miniszter szerint az elmúlt évek oktatáspolitikájának nyílt célkitűzése volt a diplomások számának kordában tartása, az államilag támogatott férőhelyek szűkítése, a felvettek számának csökkentése. Idén ehhez képest csaknem 600 fővel több hallgatót vettek fel a BME-re, növekvő pontszámok mellett – tette hozzá. Szintén sikernek nevezte, hogy a felvettek 85%-a állami ösztöndíjas formában kezdheti meg tanulmányait. Beszédében azt is hangsúlyozta, a Műegyetem a közelmúltban számos mérnöki és természettudományi területen ért el kiemelkedő eredményeket a nemzetközi egyetemek rangsorában, amely ennek is köszönhetően bekerült a világ egyetemeinek felső 5 százalékába.
„Magyarország jövője elválaszthatatlan az egyetemek jövőépítő tevékenységétől, csak magasan képzett kreatív emberekkel készülhetünk fel arra a világra, ami a következő években ránk vár” – indokolta meg a miniszter a felsőoktatás fejlesztésének fontosságát. Ahogyan a világhírű szoftverfejlesztő-üzletember Charles Simonyi, az oktatási miniszter is fontosnak tartotta, hogy az AI szerepéről is szóljon. Elmondta, a Műegyetemen nemcsak használják, fejlesztik is az AI-t, idén pedig önálló mesterséges intelligencia informatikus mesterképzés indul. A miniszter szerint az AI egyik veszélye az, hogy, ha hiányoznak az alapok, nehezen tudjuk megítélni a válaszok pontosságát. „Aki viszont kérdez, számol, ellenőriz, összehasonlít és gondolkodik, annak az AI új szempontokat adhat” – fogalmazott. Véleménye szerint számos oktatási intézmény még nem találta meg a módját annak, hogyan kezelje, és hogyan illessze be az új technológiát a munkájába.
A miniszter a felsőoktatás átalakítását is érintette . „Helyreállítjuk az akadémiai szabadságot és az intézményi autonómiát, az alapvető jogokat visszahelyezzük a felsőoktatási törvénybe, az új felsőoktatási stratégiát pedig párbeszéd során vitatjuk meg, nem az érintettek feje felett döntünk” – jelentette ki Lannert Judit, majd hozzátette, első körben kérdőívekkel szeretnének eljutni minden dolgozóhoz és hallgatóhoz.
Végül arról tájékoztatott, a következő egy évben olyan működési modellt hoznának létre, amelyben jól körülhatárolható a fenntartó, a szenátus és a rektor jogköre, igazságosabb a finanszírozás formája, valamint eltűnnek az állami és a KEKVA fenntartású egyetemek közötti erőforrás egyenlőtlenségek. Ezzel egyebek mellett arra utalt, hogy megszűnhet a BME versenyhátránya, ami azért alakult ki, mert a modellváltó, alapítványi vezetésű egyetemek rengeteg plusz forrást, ingatlanokat és támogatást kaptak, miközben a tisztán állami fenntartású intézmények komoly forráshiánnyal és finanszírozási hátránnyal küzdöttek. A felsőoktatás átalakításának részeként erősítik a hallgatóközpontúságot, figyelmet fordítanak a hallgatók mentális állapotára, megkönnyítik a lakhatást, és fejlesztik az ösztöndíjrendszert.
