Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét, címzetes egyetemi docenst arról kérdeztük a 11-es Podcastban, hogy érzik magukat a fák Budapesten, lesz-e helyük a házak között, és tudnak-e alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz.
A fák igen szélsőséges körülményekkel képesek megbirkózni, a magyar főváros pedig mintha tesztelné a határaikat, a legkeményebb kiképzést adja nekik: a betonrengeteg közepén, füstben, porban, aszfalttal körbeöntve, locsolás nélkül is állják a sarat. Bardóczi Sándor főtájépítész szerint azonban mostanra betelt a pohár: az idei nyáron összesen 170 mm csapadék hullott Magyarországra, miközben 200 alatt nincs élet a fás szárú növények számára. Mivel a jövőben hasonló szárazsággal számolhatunk, új fát már csak öntözőrendszerrel érdemes telepíteni Budapesten, ami rendkívüli mértékben megdrágítja a fásítást. Lemondani róluk azonban nem opció, ugyanúgy szükség van rájuk, mint bármely városi infrastruktúrára.
A fák másik természetes ellensége a közmű. Egy belvárosi közműtérkép úgy néz ki, mint egy föld alatti spagettihálózat, ahol talpalatnyi hely sincs fáknak. Mivel a jog erősebben védi a közműveket és védőtávolságukat, mindig a közművek nyernek a fák javára. Ezért lobbizik a zöld szakma egy új törvényért. A szakember cinikusnak tartja, amikor egy beruházás kapcsán kijelentik, nem kell aggódni a kivágott fák miatt, mert újakat ültetnek helyettük. A fák ugyanis nem nőnek olyan gyorsan, mint az épületek: 15-20 év múlva lesznek lombosak, oxigént termelők. – Egy faiskolában cseperedett fát beültetni a belvárosba ahhoz hasonlatos, mintha a gyerekemet a luxusegyetem után elküldeném a guantánamói fogolytáborba – fogalmaz a főtájépítész. A városban a fáknak a faiskolában kapott víz, tápanyag és növényvédelem mindegyikéből homeopátiás mennyiség jut.
Virágföldet kérnék, föld nélkül!
Hogy miért ilyen mostoha hely a város? – Minden gyökérszinten dől el – magyarázta Bardócz Sándor. – A belvárosban II. világháborús sittel kevert, cementálódott, talajnak nem nevezhető föld van. Egy olyan helyen, mint például a Király utca, az ültetőgödör valójában egy beton kaspó, amit semmilyen gyökér nem tud keresztül törni, így a fa megnőni, lombosodni sem fog. Nyugat-Európában ilyen helyeken az aszfalt alatt talajcserét végeznek legalább 6 négyzetméteren. A fákat ugyanis nem a közvetlen esőzés élteti: ha a gyökérzet nem éri el a talajvizet, a növény elpusztul. A nagy belvárosi fák még azért élnek, mert anno át tudtak hatolni a friss sittrétegen. A belvárosban tehát nem mennyiségi pótlásra van szükség, hanem minőségire, ami példányonként 5-10 millió forintba is kerülhet – figyelmeztetett a szakember. Ha pedig a veszélyek listája rövidnek tűnne, hozzáadhatók az útsózás, az áruszállítás, a bicikliláncolás, a markológépek és a lepisilés okozta károk is.
A nyári poklot már csak a talajvízhez jutó fák élik túl: egy fiatal egyednek is minimum heti 150 litert kell felszívnia, hogy fejlődni tudjon, nagy lombkoronával rendelkező társainak pedig ennél is többet. Ők tudják hűteni a várost, alattuk akár 6-7 fokkal is hűvösebb lehet. Párologtatásukkal hőt vonnak el a környezetből; a fa egy nulla energiaigényű, önműködő légkondicionáló készülék, aminek a kültéri egysége is hűt. Tápanyagra másodsorban van szükségük, oxigénre pedig alig. Meglepően hangzik, de a városi rossz levegő egy része nem is olyan rossz nekik, a szén-dioxidot például kifejezetten szeretik: beépítik a szénvázukba, hogy abból csináljanak oxigént. (Nem véletlenül légtrágyáznak az üvegházi termesztésben, azaz CO2-vel ösztökélik növekedésre a növényeket.) A fák legfőbb attrakciója azonban az oxigéntermelés. Kevesen gondolnak bele, hogy a légkör jelenlegi oxigénmennyisége évmilliók alatt lezajlott növényi anyagcsere eredménye.
De ha kevés a csapadék, és sok fa nem jut talajvízhez sem, miért lehetnek még életben? A válasz a Fővárosi Vízművek évtizedek óta rossz állapotú vízvezetékeiben rejlik: a csövek repedésein keresztül az áramló víz 25 százaléka elszivárog. A fasorainknak ez isteni szerencse, a legtöbb ebből táplálkozik a mai napig – tárja fel a föld alatti titkot a szakember.
Fák a politika kereszttüzében
Nagyon sok fát veszítünk el magán- vagy intézményi területeken, mert az építéshatósági feladatokat 2020 óta a kormányhivatal látja el, ahol semmi jele a favédelmi szempontoknak – hangsúlyozta a főtájépítész. Amikor pedig egy beruházó rájön, hogy a megvásárolt telkén csak korlátozottan tud építkezni, elkezd lobbizni az önkormányzatoknál, hogy módosítsák a szabályozásukat. – Az önkormányzatok szegények, a beruházók gazdagok, így azok a településrendezési szerződésben megígérnek sok mindent, aminek egy része ugyan hasznos, de általában a zöld húzza a rövidebbet. Sok lakóparképítő eleve megúszni akarja a zöldítést: faltól falig építik be a telket a maximális profit érdekében, tetőkerteket létesítve, ami sosem lesz teljes értékű zöldfelület. Az alattuk lévő helyiségek viszont előbb-utóbb beáznak, miután a hazai építőiparban nem NASA mérnökök dolgoznak – mutatott rá Bardóczi.
Odacsap a klímaváltozás
A főváros kezelésében lévő 110 ezer fából (ilyen a közterületiek 10 százaléka), 11 ezer veszélyes, tehát kivágás közeli állapotban van. Ha az aszály trendje és a városi fák állapotromlása folytatódik, 2035-re nemcsak darabra a 40 százalékukat veszítjük el Budapesten, de a lombkoronatömeg 90 százalékát is. Ezt a fák III. világháborújaként fogunk számon tartani, ahonnan teljesen újjá kell építeni a város faállományát, akárcsak a II. világháború után. Az egyetemi docens szerint az extrém hőhullámok és súlyos aszályok ellenére nagy tévedés azt gondolni, hogy eljött a mediterrán növények kora: a továbbra is várható fagyokat és a havazást a banán-, az olajfa vagy a kivi nem éli túl. Mivel a klímaváltozás sosem egyirányú, a jövőben a hosszú aszályos időszakokat csapadékos periódusok váltják, így hiába van most rekord szárazság, ne csodálkozzunk, ha két hónap múlva az évszázad legnagyobb árvizéről szólnak majd a hazai hírek.
A platánnak, a kőrisnek, a tölgynek és a vadgesztenyének azonban mindenképp kicsengettek, az új sláger a mezei juhar, a szárazság- és betegségtűrő szilfa és hibridjei, valamint a Ginkgo biloba (páfrányfenyő) lesz. Utóbbi a földtörténet legnagyobb túlélője: átvészelte a jégkorszakot és a Föld összes klímakatasztrófáját, 60 millió év minden betegséget és kártevőjét. A budapesti dzsumbuj meg se kottyan neki, így eljöhet az idő, amikor ginkgo fasor alatt sétálhatunk az Andrássy úton, ahol most éppen déli ostorfára cserélik a megfáradt amerikai kőriseket. Vannak Jolly Joker fák, de ne felejtsük el, hogy a szárazságtűrő növények nagyon lassan nőnek. Nincs ingyen ebéd – figyelmeztetett a szakember.
Török Dániel
