1956-ban ezen a napon és helyen született meg a diákgyűlésen a másnapi néma felvonulás gondolata, amely aztán a forradalom kitöréséhez vezetett. A BME kampuszát 2016-ban vette fel a Nemzeti Örökség Intézete a történelmi emlékhelyek közé. Az évente megtartott műegyetemi megemlékezés hivatalos állami ünnepség is, melyen idén Magyar Péter miniszterelnök is részt vett. Újbudát dr. László Imre polgármester képviselte a rendezvényen.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter beszédében így fogalmazott: „’56 öröksége azt a felelősséget rója ránk, hogy nevükön nevezzük a dolgokat. A megszállást nem nevezhetjük felszabadításnak, az agressziót nem nevezhetjük békének és az alávetettséget nem nevezhetjük szuverenitásnak. Mi tudjuk, hogy idegen tankok soha nem hozzák el egy nemzet szabadságát. Tudjuk, hogy egy ország jövőjéről nem dönthet helyette egy nagyhatalom. És tudjuk azt is, hogy sem a Szovjetunió, sem annak örökébe lépő hatalmak valójában nem kínálnak felszabadulást azoknak, akiknek szabadságát eltiporják”.
A beszédek után megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját és az 1956-os emlékművet, majd a Műegyetem elől fáklyás felvonulás indult a forradalom másik fontos helyszínére, a Bem József térre. Ezzel egyidőben a főépület dísztermében megtartották az 1956-os évfolyamok egykori hallgatóinak hagyományos zártkörű találkozóját. A BME kiállítással, valamint egy, az ’56-os diákokat megszólaltató filmmel is tiszteleg a 70 évvel ezelőtti forradalom előtt.
1956 emlékezete a Műegyetemen
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára emlékeztek a Műegyetem K épületének aulájában október 22-én.
