Ugrás a fő tartalomhoz
Elérhetőségeink
Zöld szám
+36-80-852-832
Hivatalos ügyintézés
+36-1-372-4550
Általános információs vonal
+36-1-372-4566, +36-1-372-4600
FacebookYouTube

Miért vitatkozunk még mindig 1956-ról?

Kulturális hírek
2026. 10. 26.Megosztás:Megosztás a Facebookon
Hetven évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc után sem alakult ki közös értelmezésünk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményéről. Miért vált ‘56 emlékezete újra és újra politikai viták tárgyává? Szükség van-e egyáltalán állami emlékezetpolitikára?
Miért vitatkozunk még mindig 1956-ról?

Ezekről a kérdésekről beszélgetett Rainer M. János és Standeisky Éva történész, valamint Eörsi Mátyás politikus október 22-én a B32 Galéria és Kultúrtérben. A beszélgetést Veiszer Alinda vezette.

 

Az 1956 – A magyar társadalom súlyos öröksége című esten hamar kiderült, hogy a forradalom megítéléséről folytatott viták legalább annyira szólnak a jelenről, mint a hetven évvel ezelőtti eseményekről. Rainer M. János szerint az állam feladata elsősorban az lenne, hogy biztosítsa a múlt megismerésének feltételeit, támogassa a történeti kutatást és az oktatást, de ne próbálja meghatározni, hogyan kell emlékeznünk. A résztvevők arról is vitatkoztak, lehetséges-e egyáltalán közös nemzeti emlékezetet kialakítani, milyen szerepet játszanak ebben a kitüntetések, az emlékművek, a tankönyvek vagy a családokban továbbadott történetek.
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy 1956 sokféle, egymástól gyakran gyökeresen eltérő politikai elképzelésnek adott teret. Az eseményekben egyaránt részt vettek baloldaliak, konzervatívok, liberálisok és radikális jobboldaliak, akik mind más jövőt képzeltek el Magyarország számára. Eörsi Mátyás szerint éppen a forradalom rövidsége és sokszínűsége teszi lehetővé, hogy az utókor szinte bármilyen politikai vágyat és elképzelést belevetítsen.
Szó esett arról is, hogyan alakította 1956 emlékezetét a rendszerváltás, az 1992-es igazságtételi viták vagy a 2006-os események. A résztvevők a kulturális alkotások szerepét is vizsgálták, és kitértek arra is, miként változtatja meg a forradalom értelmezését az orosz–ukrán háború.
Az est egyik legfontosabb tanulsága talán az volt, hogy 1956 történetét nem lehet egyetlen politikai irányzat vagy korszak kizárólagos értelmezésébe szorítani. A forradalomról folytatott vita ezért aligha ér véget: minden nemzedéknek újra meg kell fogalmaznia, mit jelent számára a szabadság, a függetlenség és a történelmi felelősség.
Az Újbuda Önkormányzata által szervezett, az 1956-os forradalom 70. évfordulójára emlékező programsorozat rendezvényét Nóvé Soma zenei előadásai foglalták keretbe, a háttérben Szilágyi Zsolt 1956-os fényképei peregtek.

Galéria
BezárásElőző képKövetkező kép