Az Orbán-kormány kivonta őt a forgalomból, mégis hasznosnak érzi az évtizedes parkolópályát. A Moszkva térrel kultuszfilmet alkotó Török Ferenc filmrendező Gréczy Zsolt Mássalhangzó című estjén filmjeiről, terveiről és nagy tanulságokról mesélt.
– Ez a film a legpontosabban írja le azt, amit 1989-ben az ország átélt – mondta Gréczy Zsolt a Moszkva térről, amivel cseppet sem túloz. A nagy közönségsikert arató mozi – Török Ferenc személyes élményei alapján összerakott diplomafilmje – Nagy Imre újratemetése, Kádár halála, valamint az érettségitétel-botrány történelmi díszletei között szól egy, a politikára fittyet hányó, a rendszert inkább kinevető gimis társaság életéről a buliktól a vonatjegy-hamisításon át az első szerelemig.
Tanári munkája során azt tapasztalja, a mai fiatalok szeretik a Moszkva teret, imádják az akkori zenét és divatot, párhuzamokat fedeznek fel a kézműves vonatjegy-hamisítás és a fesztiválbelépők átragasztásos trükkjei között. Ennek ellenére nem akar folytatást készíteni, inkább a Kádár Jánosról szóló dokumentumfilm-projektjét melegítené fel. A 2015-ben indított produkcióhoz már rengeteg interjút forgatott le, de aztán elakadt: a Filmalap támogatásával készülő projektet egyre több politikai kifogás érte. – Mintha a fideszesek rájöttek volna, hogy maguk is Kádár Jánosokká váltak, és már nem örültek neki, hogy készül ilyen film – fogalmazott a rendező, aki szerint most, hogy szabad levegőt szívhatunk, fontos, hogy megszülessen a produkció, amit a politika helyett végre a történelmi igazság határozhat meg.
Arra is kitért, hogy az Orbán-rendszer egy ponton kategorikusan elutasított elismert művészeket, akire pedig rásütötték a rendszerellenes bélyeget, többé nem kapott lehetőséget. – Hajdú Szabolcstól kezdve az egész művészgenerációmról meghozták az ítéletet, hogy liberális ügynökök vagyunk. Káel Csaba annyit mondott: vége van, srácok. Ez ilyen egyszerűen zajlott – mesélte. (Káel Csaba volt a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke, a Fidesz-kormány filmügyi kormánybiztosa – a szerk.)
A rendező nehezen viselte, hogy feketelistára került, de a filmezést sosem engedte el. Amerikába ment tanítani, aztán itthon folytatta a Budapesti Metropolitan Egyetemen, kisebb dokufilmeket csinált, próbált a piacról megélni. Közben másik nagy álmáról sem mondott le: vászonra juttatni a még Andy Vajnával összegründolt, Hajós Alfrédról szóló nagyszabású mozi forgatókönyvét. A szegény srác, aki tengert sem látott, az első magyar olimpiai úszóbajnok lesz, majd fantasztikus életutat bejárva (építészmérnök, úszó, labdarúgó, újságíró, játékvezető, szövetségi kapitány) olyan uszodát épít a Margitszigeten, ami ma is megállja a helyét a versenysportban. – Magányos hős, aki megelőzi a korát, a téma filmre született – tette hozzá Török Ferenc.
Végük arról beszélt, bár nyomasztó volt kitaszítottnak lenni, enélkül túl jól érezte volna magát művészként. – Ha nincs ez a tíz év, gyanúsan gondtalan lett volna az élet itt, Kelet-Európában, főleg Budapesten. Segített rákérdezni az alapokra. Nagy lecke volt, milyen közel kerültünk ahhoz, hogy belesodródjunk egy olyan diktatúrába, ahonnan már nehéz menekülni – mondta. Török Ferenc hamarosan újra forgat: igen mondott egy izgalmasnak ígérkező produceri felkérésre.
Török Dániel
