Az ülésen kiálltak a 4-es metró meghosszabbításáért, megszavazták a kamaraerdei park felújítását, valamint a túlterjeszkedő építkezések visszafogását lehetővé tévő intézkedéseket is kezdeményeztek.
„Újbuda képviselő-testülete elutasítja a főváros tervét a parkolási rendszer átalakítására, egyben leszögezi, ragaszkodni fognak a szülők, az albérlők, a közfeladatot ellátók és a rászorulók kedvezményeinek megőrzéséhez” – olvasható a testület állásfoglalásában. – Méltánytalan és igazságtalan helyzetbe kerültek a kerületek – fogalmazott dr. László Imre, aki a témának szentelte az október 28-i ülés bevezetőjét. A polgármester emlékeztetett, a 2019-es választások után fontos ígéretük volt, hogy az átláthatóság és a hatékonyabb működés érdekében saját kézbe veszik a parkolást, amit 2020 óta tisztességesen, hatékony ügyfélkezelés mellett, botrányoktól mentesen üzemeltetnek. Arra is kitért, hogy az elmúlt években széles körű kedvezményrendszert alakítottak ki, amelynek véget vethet az üzemeltetőváltás. (A kiszivárgott tervek szerint a főváros csak a lakossági engedélyeket tartaná meg – a szerk.) Eddig kedvezményes engedéllyel parkolhattak az albérlők, a kiskorú gyermeket nevelő szülők, egyes vállalkozások, illetve olyan közszolgálatot ellátó személyek, mint a tanárok, óvónők, rendőrök, tűzoltók, orvosok és ápolók. Mindemellett Újbudán jelentősen bővítették a parkolási zónákat, így a helyben lakók számára javultak a várakozási feltételek.
Hintsch György alpolgármester rámutatott, a kerületek kedvezménye nélkül évente 75–100 ezer forintos engedélyekre számíthatnak a budapestiek, szemben az Újbudán az első autó után jelenleg fizetendő 12 ezer forinttal. Úgy véli, helytelen szemléletet tükröz a főváros részéről, ha az autósokra ellenségként tekint. – Az autóforgalom korlátozása érvényes vitatéma, de nem szabad ilyen drasztikus intézkedéseket hozni – mondta a politikus.
– Újbuda évente közel 4 milliárd forintnyi parkolási bevételt realizál, ennek 2,2 milliárd forintnyi többletéből finanszírozza útjai, közterületei fenntartását és fejlesztését – számolt be a polgármester. A főváros kérésére a kerület 2025–26-ban egymilliárd forintot fordított Újbudán lévő, fővárosi kezelésű utak és közterületek rekonstrukciójára, kátyúzására, noha ez nem feladata. László Imre a kerületektől való elvonást Soproni Tamás szavaival érzékeltette. A terézvárosi polgármester megfogalmazása szerint a fővárosi einstand olyan, mintha „valaki a saját lakásomat kiadná helyettem, és beszedné az abból származó bevételt”. A kerületi vezetés nyilatkozatban követeli, hogy a helyben keletkezett parkolási bevételek az üzemeltetési költségek levonása után teljes egészében Újbudán hasznosuljanak, a főváros pedig minden forinttal tételesen számoljon el. László Imre szerint jelenleg az a veszély fenyeget, hogy a helyi bevételekből mindössze 200–300 milló forintot osztana vissza a főváros, ami az útfelújításokhoz szükséges pénznek, valamint Újbuda jövőre tervezett 2,5 milliárd forintos parkolási bevételének láthatatlan része. Hintsch György leszögezte, a bizonytalan helyzet ellenére december 1-jével kiadják a lakossági parkolási engedélyeket, amelyek 2028. március 31-éig lesznek érvényesek a jelenlegi tervek szerint.
Tiba Zsolt jegyző szerint a parkolási bevételek mellett olyan, komolyan vehetetlen kijelentések is elhangzanak döntéshozóktól, mint hogy az iparűzési adó 1 százalékát vagy az idegenforgalmi adó teljes összegét szintén a fővároshoz kellene irányítani. Ha ezekből jogszabályok születnek, hozzá kell nyúlni a költségvetéshez, addig azonban minden felsorolt bevétellel terveznek.
Felpörgetnék az építési szabályok módosítását
Az ülésen az építési törvény módosítását kezdeményező, az Országgyűlésnek címzett javaslatot fogadott el a testület. Erre azért volt szükség, mert Újbuda az elmúlt években az ingatlanfejlesztők egyik legfontosabb célpontjává vált, az előző kormány pedig 23 kerületi beruházásnak kiemelt státuszt adott, amely számos esetben felülírta a helyi építési szabályokat. Az önkormányzat gyakran próbálta módosítani az építési szabályzatokat a beépíthetőség mérséklése érdekében. A törvény szerint azonban, ha egy önkormányzat az elfogadástól számított hét éven belül módosítja az adott helyre érvényes szabályozást, akkor megfelelő kártalanítást köteles fizetni az ingatlantulajdonosnak. Ez több száz milliós, vagy akár milliárdos összeget is jelenthet. A javaslat öt évre csökkentené ezt az időszakot, valamint kezdeményezi, hogy az önkormányzatok kapjanak lehetőséget a nagyobb, már zajló vagy tervezett építkezések, valamint a helyi építési szabályzat felülvizsgálatára, illetve az utóbbi kártalanítás nélküli módosítására, egy alkalommal.
Kisebb lett a legnagyobb beruházás
Módosították a Kelenföld és Őrmező városrészekre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ), amely kizárólag a Biggeorge Property kétezer lakásos ingatlanprojektjének négy telkére terjed ki. Barta Ferenc főépítész tájékoztatása szerint a 2018-as szabályozási tervhez képest 10 százalékkal mérséklődik a beépítési lehetőség, így 5600 négyzetméterrel kisebb területen építkezhet a fejlesztő.
Erhardt Attila alpolgármester elmondta, az eddig összesen elért 19 ezer négyzetméternyi csökkentés érdemi eredmény. Az elmúlt években a beruházókkal folytatott tárgyalások során mindent egybevéve a gazdagréti lakótelepnek megfelelő területet töröltek ki az építési tervekből, ami példátlan az országban. A Biggeorge projekt infrastrukturális igényeivel kapcsolatos kérdésre közölte, a beruházónak az első ezer lakás megépítése után 700 négyzetméter területet kell átadnia az önkormányzatnak óvoda és/vagy bölcsőde létesítésére. Albertfalván pedig háromrendelős orvosi rendelő valósul meg a Ljubljana téren, ami a régivel együtt kiszolgálja az igényeket. Az azonban még kérdéses, hogy a Fehérvári úti villamosok kapacitása elbírja-e a növekvő lakosságszámot.
Menj tovább, metró!
– Nem a helyben keletkező, sokkal inkább a kívülről érkező autóforgalom okoz gondot a kerületnek és Budapestnek – állítja Erhardt Attila, javaslatára pedig nyilatkozatot fogadtak el a képviselők a 4-es metró Budaörsig való meghosszabbításának szükségességéről. A Zugló kezdeményezésével létrejött önkormányzati összefogás a kormányhoz fordul a közös gondolkodás elindításáért. Ha más európai városokhoz hasonlóan a metró elhagyja a városhatárt, az ingázók autó nélkül jöhetnek be Budapestre, hangzott el a legnyomósabb érv.
Fanyilvántartással minden könnyebb
A kerület teljes faállományának felmérésére és nyilvántartására 2027-ben fakatasztert készít az önkormányzat. A közterületi fák digitális adatbázisa rendkívüli mértékben megkönnyíti az ápolási munkálatok tervezését, a fák egészségi állapotának nyilvántartását, a közmű- és útrekonstrukciók folyamatát, csökkenti a szakszerűtlen eljárásokat. Ha valaki a jövőben kiszáradt vagy megrongált fát talál, az applikáció segítségével pontos lokációval és sorszámmal ellátott növényt tud majd bejelenteni.
Megújul a kamaraerdei park
Az ülésen a Kamaraerdei Ifjúsági Park hasznosításáról is döntöttek, miután annak üzemeltetési szerződése az év végén lejár. A parkot a jövőben a kerület sportcége, az Újbuda Sportjáért Nonprofit Kft. viszi tovább, amely továbbra is lehetőséget nyújt az iskolai nyári táboroknak. A parkot elhanyagolt állapotára tekintettel, valamint kihasználtságának fokozása érdekében felújítják, a jövőben szabadon látogatható, többségében ingyenes programokra építő szabadidőközpontként üzemel majd. A létesítményt sport-, zenei, kulturális és gyerekprogramokkal teszik vonzóvá.
