Kőérberki szikes rét

A terület egykori gazdája, Saxlehner András 1862-ben kutat ásatott a pusztán, a kinyert vizet azonban keserű íze miatt „sem ember, sem állat nem tudta inni”. A posztókereskedő vizsgálatokat végeztetett, és felismerte a víz értékes ásványi tulajdonságait. Ezért kiépítette a forráskutak környékét, majd Hunyadi János néven forgalomba hozta a nátrium- és magnézium-szulfát-tartamú folyadékot, mely a hashajtó gyógyvizek közül a legismertebb lett. A szomszédos őrmezői völgyben is találtak keserűvizet, az ott kitermelt folyadékot Ferenc Józsefről nevezték el. A 6–8 méter mélyen lévő glaubersós ásványvízkészlet nemzeti kincs, amely 150 éves története során világhíressé vált. Tulajdonképpen talajvíz, ezért bármely felszíni szennyezés fokozottan veszélyezteti.

A rétre jellemző értékes sziki növénytársulás a talajvízben feldúsult ásványok hatására jelent meg. A rét fennmaradásához az emberi tájhasználat is hozzájárult - régen a területet tehenekkel és kecskékkel legeltették, vagy kaszálással tartották fenn, így nem tudott elindulni a cserjésedés és facsoportok kialakulása.

Mára megindult a folyamat, egyes területeken kialakultak facsoportok, a spontán erdősülés jelei nyomonkövethetők, de megfelelő területkezeléssel még visszaszorítható. A mára megmaradt társulások átalakulása folyamatos. A rétre „kiédesedés”, kiszáradás jellemző. A felszíni vizeket összegyűjtő árokrendszer hatására mind mélyebbre került a talajvíz, ezáltal csökkent a felszíni só koncentrációja.

A Kőérberki keserűvizek gyógyhatása ismert, napjainkban is kaphatók gyógyszertárakban, drogériákban.

• Elhelyezkedés: Poprádi út - Keserűvíz utca - Gyógyvíz utca - Egér út - Kőérberki út - M1-M7 autópálya által határolt terület
• Védetté nyilvánítás éve: 1982
• Státusz: Helyi jelentőségű védett természeti terület. 
• Megközelíthetőség: 87-es autóbusszal (Keserűvíz-forrás buszmegálló)
• Látogathatóság: A természetvédelmi hatóság engedélyével látogatható.
• Területe: 418 165 m2 kiterjedésű terület.

Fényképek: Bajor Zoltán