A Fekete Párducnak becézett kiváló kapus a Dorogi AC-ben kezdte pályafutását, de szerepelt a MATEOSZ Munkás SE és a Teherfuvar SE együttesében is. A korszak sikercsapatához, a Budapesti Honvédhoz 1950-ben került, itt együtt játszott többek között Puskással. Sportolói pályafutását végül a Tatabányában fejezte be, ő volt a bányászklub első válogatott játékosa.
A Honvéddal három bajnoki címet szerzett, 390 mérkőzésen állt a kapuban. 1947 és 1962 között 86-szor játszott a magyar válogatottban. Három világbajnokságon vett részt (1954, 1958, 1962), tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes együttesnek. Szerepelt az évszázad mérkőzésén, az 1953-as 6:3-on a londoni Wembley stadionban. Remek kifutásai és a védelem hangos irányítása miatt a negyedik hátvédnek nevezték. Az 1954-ben elbukott világbajnoki döntő után politikai támadások érték. 1956 után az Aranycsapat sok játékosa külföldre ment, de ő maradt – a tatabányai átigazolás tulajdonképpen büntetés volt számára. A válogatottal 59 meccset nyert, 14 döntetlent játszott és 13-szor veszített.
Kerületi lakosként erősen kötődött Újbudához, amelynek díszpolgára is volt - a kerület egyetlen sportiskolája az ő nevét viseli. Szinte minden fontosabb sportrendezvényen megjelent, nevével és tudásával segítette a kerületi sportéletet. Grosics Gyulát a Magyar Labdarúgó Szövetség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Budapest Főváros is saját halottjának tekinti, Újbuda Önkormányzata is mindenben támogatja a családot.
Polgármesteri búcsú
Mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb sportolója hosszú betegeskedés után távozott közülünk. Grosics Gyulával nemcsak egy kiváló sportolót, hanem a fiatalabb generáció számára meghatározó példaképet vesztettünk el. A kerület sportéletében vállalt munkáját méltó módon szeretnénk továbbvinni, szellemiségét megőrizni, tehetségét, kitartását példaként állítani a fiatalok elé.
Hoffmann Tamás
Újbuda
