„A Műegyetem régóta országos szerepet vállal a pedagógusok továbbképzésében” – jelentette ki a BME részvételével zajlott képzésfejlesztési program projektzáró konferenciáján a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja. Andor György bízik abban, hogy a program eredménye túlmutat a pedagógiai fejlesztési törekvéseken, és a szaktanárképzés a BME Tanárképző Központ támogatásával találja meg végleges helyét az alap- és mesterszakok rendszerében.
„A fiatal nemzedék jövője jelentős mértékben múlik azon, hogy tagjai a tudást kitől, mikor és milyen formában kapják. A pedagógus feladata nemcsak az ismeretek átadása. Döntő befolyással bír, hogy milyen módszerrel és milyen eszközökkel közvetíti tapasztalatait, és átadja-e a szellemiséget, miszerint a tudás az egyik legnagyobb érték” – így fogalmazott Benedek András, a GTK Műszaki Pedagógia Tanszék egyetemi tanára, egyúttal a BME Tanárképző Központ első, alapító főigazgatója. A professzor több éve koordinálja a Műegyetem részvételével megvalósuló pedagógusfejlesztési programokat. „Ma már minden komolyabb felsőoktatási intézmény foglalkozik pedagógusképzéssel, és közel kétharmaduk szakmai tanárképzéssel. A Műegyetem az országban egyedüliként 16 mesterszakon (12 műszaki és 4 közgazdasági szakirányon) képez pedagógusokat, és a magas színvonalú tanárképzés elkötelezettjeként vállalt vezető szerepet az új képzésfejlesztési programban” – fejtette ki, hangsúlyozva a téma jelentőségét.
„Összesen 54 tananyagot, köztük 29 műegyetemi pedagógusképzésben alkalmazott kurzust fejlesztettünk ki vagy alakítottunk át mindössze 18 hónap alatt” – foglalta össze az uniós támogatással és műegyetemi vezetéssel megvalósuló mérnöktanári, műszaki szakoktatói és humán szakterületi tanárképzés fejlesztési programjának eredményeit Benedek András, a jelenlegi projekt szakmai vezetője.
„Nagyon rövid idő állt a BME Tanárképző Központ rendelkezésére ahhoz, hogy a pályázatban foglaltakat véghezvigye, miközben átalakult a szakmai tanárképzés irányítása és maga az intézményrendszer is, és a duális szakképzés révén új partnerekkel bővült a szakmai keret” – jegyezte meg a projektvezető. Benedek András hozzátette: a képzési intézmények között az előző támogatási időszakban kialakult hálózati együttműködéseknek és az egymástól átvett gyakorlatoknak óriási jelentőségük volt az elmúlt másfél évben. „Előzmények és a Műegyetemen meglévő kompetencia hiányában nem tudtuk volna sikerre vinni a programot, amelyben a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúlyt fektettünk a tananyag fejlesztésére” – ecsetelte a képzési szakértő. „A korszerű, internetre alapozott és ún. „open access”, azaz mindenki által szabadon elérhető tananyagok elkészítése volt a célunk, mintegy válaszul a tudásalapú gazdaság teremtette kihívásokra” – tette hozzá Benedek András. „A korábbi, nyomtatott kiadásban megjelent jegyzetekhez képest tucatnyi egyszerűbben kezelhető és naprakészen tartható elektronikus tananyagot készítettünk, amelyhez a „Moodle” nevű oktatási keretrendszert alkalmaztuk. Ennek segítségével olyan széleskörű oktatási lehetőségekkel élhettünk, mint az interaktív tananyagtárolás, az online kurzusok szervezése vagy a felhasználói aktivitás nyomon követése.”
Bár a BME-n nincs duális képzés, az intézmény az aktív kutatás-fejlesztési ipari kapcsolatok és a gyakorlati oktatás elkötelezettje, ezért nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy már a középfokú képzés oktatóinak készített módszertani ajánlásokkal is segítse a diákok és az ipar „egymásra találását”. A másfél éves programban a Műegyetem koordinálásával egy új iskolai szakoktatói tanterv jött létre, amely a törvényi előírásoknak megfelelően pedagógiai végzettséget biztosít a duális képzési rendszerben tanítóknak. „A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által is elismert és támogatott tanterv kidolgozásánál figyelembe vettük a duális képzés sajátosságait, azaz a változó oktatási helyszíneket és az ezzel párosuló hatékony munkaszervezés szükségességét” – összegezte a gyakorlati képzés előidézte módosítások eredményeit a GTK oktatója. „A Műegyetemen diplomázó szakképzési pedagógusoknak az iskolai, azaz az ifjúsági képzésre és a vállalati üzemi oktatásra egyaránt alkalmasnak kell lenniük. E kettősség új felnőttképzési gyakorlatok és színterek bevezetését, valamint egy újfajta szemléletmódot követel a pedagógusoktól” – emelte ki az intézményi sajátosságokat jellemezve. A példák sorában említette a BME-n már régóta követett, ám a pedagógusok többsége számára csupán nemrég bevezetett, kötelező portfólió-készítési gyakorlatot. „Az oktatóknak és a tanárjelölteknek a referenciák mellett az óravázlataikat, a képzési tapasztalataikat, a saját kezdeményezéseiket és a reflexiókkal kiegészített tematikáikat is rendszerezniük kell azért, hogy e gyűjtemény alapján egy külső szemlélő is képet kaphasson egy adott pedagógus tevékenységéről és oktatói stílusáról.”
Benedek András felhívta a figyelmet a fejlesztési programban feldolgozott témák újszerűségére is – a konzorcium ugyanis szakértői ajánlást készített a munka és az oktatás közötti átmeneti időszak „kezelésére” és a munka világában történő eligazodáshoz. A projekt jelentős eredményének minősítette a sajátos nevelési igényű gyermekeket oktatók képzéséhez készített tananyagot. Szintén rendhagyó, hogy a programban szakindítási anyagok készültek az egészségügyi tanári szak, az új struktúrájú gyógypedagógiai és a pedagógiai tanári szakhoz, pótolva az immár évtizedes mulasztást.
forrás:bme.hu
