Szeptember 1-én a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) „Október másodikán nemet mondunk” címmel rendezett konferenciát Budapesten. Az MJVSZ elnöke nyitóbeszédében úgy fogalmazott: Európa nem volt és nem is lehetett kész arra, hogy egy ekkora tömeget fogadjon, ráadásul ennek az emberáradatnak csaknem kétszerese jöhet még a közeljövőben. Szita Károly kiemelte: a bevándorlók nem csak átmeneti otthont keresnek, véglegesen itt képzelik el jövőjüket. Egyúttal rámutatott, hogy az unió vezetői nem ismerték fel, vagy nem akarták felismerni, a veszély „ordító jeleit”. Hozzátette: mi, magyarok kezdtünk el cselekedni, hogy megvédjük határainkat, miközben az EU „béna kacsaként téblábolt és a visszaküldés helyett a szétosztáson gondolkodott”. A mi falvaink, városaink ezt nem akarják – szögezte le. A szervezet elnöke jelezte: mára mintegy 2000 település hozott határozatot a kényszerbetelepítés ellen, míg az Európai Unió álláspontja mit sem változott. „Mintha Brüsszelben nem észlelnék a beözönlő százezreket, a véres jeleneteket” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy az unió ezt nem engedheti meg magának, ha így tesz, biztos el fog bukni.
Az október 2-i referendumról szólva aláhúzta: a tét, tudunk-e olyan egyértelmű jelzést adni, ami rádöbbenti Brüsszelt, hogy cselekednie kell. Aki azt hiszi, hogy az ő települését nem érinti a migrációs helyzet –szögezte le Szita Károly. Az MJVSZ elnöke kitért arra is, hogy a referendum sorsfordító következménnyel jár, nagy felhatalmazást ad a kormánynak, hogy meg tudja védeni Magyarországot. Végül arról beszélt, október 2-án nem a pártokról, hanem saját településünkről, magunkról, gyermekeinkről és jövőnkről döntünk. Október 2. nemzeti ügy – zárta beszédét Szita Károly.
Magyarország, a magyar nép jövőjéről szól az október 2-i kvótanépszavazás – mutatott rá Simicskó István előadásában. A honvédelmi miniszter kiemelte: a népszavazás tétje hosszú távon az, hogy megmarad-e a kultúránk, az értékrendünk és az ezer éves államiságunk. Egyúttal arra kérte a településvezetőket, ösztönözzék az embereket, hogy menjenek el voksolni október 2-án, és szavazzanak nemmel a kényszerbetelepítésre, mert tarthatatlan, amit a brüsszeli bürokraták ránk akarnak kényszeríteni. A tárcavezető ennek kapcsán kitért rá: a brüsszeli bürokraták hibás politikát folytatnak, ezzel szemben mi, magyarok keressük a létezés garanciáit.
Bakondi György arról beszélt, hogy az Európai Unióban a nemzetállamok védekezni kezdtek, szigorítják a belépést, csökkentik a szociális juttatásokat, erősítik a rendőrséget és a titkosszolgálatokat és lehetőséget biztosítanak a hadsereg bevethetőségére. Mindezt azért, mert a lakosság már nem „kitörő örömmel fogadja az érkező migránsokat” – fűzte hozzá. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hangsúlyozta: Európa belbiztonsági helyzete jelentősen romlott. Egyúttal jelezte: ha egy ország vagy térség nem tudja garantálni annak ellenőrzését, hogy kik léphetnek területére, akkor belbiztonságát sem tudja garantálni. Bakondi György kitért arra is, hogy Magyarország mindig biztosította a menedékkérelmek benyújtásának feltételeit. Ugyanakkor közölte: nyitottak vagyunk arra, hogy segítsünk azoknak, akik valóban menekültek, azonban a más céllal érkezők nem számíthatnak szolidaritásunkra.
Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere, Tarlós István főpolgármester gondolatait tolmácsolva elmondta: a magyar kormány és a jóérzésű magyar nép sohasem mondta és nem is fogja, hogy a háborús menekülteket nem fogadja be, ám aki itt akar élni, az igazolja magát és tartsa tiszteletben törvényeinket. Ha más törvényeket, más kultúrát, más szokásjogot akar, akkor menjen oda, ahol ezek érvényesek, ne a mi kultúránkat szokásainkat akarja megváltoztatni, hiszen akkor az országunk kell neki, nem pedig a biztonság – tette hozzá.
Farkas Éva, Makó polgármestere előadásában arról beszélt, hogy nőként nem szeretné, ha a Kölnben szilveszterkor történt nők ellen elkövetett tömeges erőszakos bűncselekmények hazánkban is megtörténnének. Kifejtette: nem szeretné, ha a mi gyermekeinknek is rettegve kellene iskolába járniuk, vagy a nőknek a bevándorlók zaklatásaival kellene együtt élni nap, mint nap. Ezért a dél-alföldi város vezetője arra kérte a jelenlévőket, tegyenek meg mindent azért, hogy megvédhessük településeinket, és biztosíthassuk az ott élők nyugodt és félelem nélküli életét.
Rozgonyi Zoltán, Zugló alpolgármestere felhívta a figyelmet: Brüsszelben egyre konkrétabb tervek készülnek a kényszerbetelepítésre. Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője is a többi magyar baloldali EP-képviselő megszavazták, hogy pénzbüntetéssel lehessen sújtani azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerbetelepítésre – tette hozzá. A baloldal bevándorláspárti, és szeretne bevándorlókat telepíteni Európába és Magyarországra – jegyezte meg. Kiemelte: mindeközben Karácsony Gergely több baloldali politikussal a népszavazás bojkottjára szólítja fel a választópolgárokat. „Méltatlan ez a színvonal Zugló polgármesteréhez, egy a hazája szolgálatára felesküdött politikushoz” – húzta alá Rozgonyi Zoltán. A gesztusra utalva úgy fogalmazott: a baloldal képviselői elárulták, hogy mit gondolnak a népszavazás intézményéről és Magyarország sorsáról. Azzal, hogy távolmaradásra buzdítják egy ilyen fontos kérdésben az embereket, az alkotmányos demokrácia egyik legfontosabb eszközétől, a népakarat közvetlen kinyilvánításától akarják megfosztani az embereket – hangsúlyozta.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint október 2-i népszavazás arról is szól, hogy az ország tekintetében felmérhető legyen és a kormányzat számára nyilvános legyen az: hol a legkisebb az ellenállás, mert ahol kevesen mennek el, vagy sok az igen, akkor nyilván majd a betelepítés vonatkozásában, amikor kötelező lesz, ők szívesebben látják majd a migránsokat".
(fidesz.hu)
