Mit tanulhatnak egymástól az európai városok?

A Bartók Béla út kulturális főutcává avanzsálásának kezdetét, valamint azóta is tartó folyamatát ismertette Antal Nikolett kulturális igazgató, az URBACT Program első hivatalos egyeztetésén, ahol az Újbuda vezette, kilenc város partnerségében megvalósuló projekt résztvevői először találkoztak személyesen. Az URBACT Program tagjai egy-egy közösen választott problématerületre fókuszálva mutatták be akcióterületüket.

Jó újbudai gyakorlatok

Antal Nikolett az újbudai jó gyakorlatok ismertetése kapcsán a portugál, spanyol, olasz, szlovén, litván, ír, lengyel és bolgár kollégák előtt elmondta, az URBACT Programban Újbuda elsősorban azt a potenciált kívánja kiaknázni, amely a kerület földrajzi, társadalmi és kulturális adottságainak köszönhetően intenzív kulturális városfejlesztést tesz lehetővé. Kijelentette, ez nem merülhet ki pusztán új galériák, múzeumok, színházak nyitásában. Kerületünk a programnak köszönhetően azt a tudást szeretné elsajátítani, melynek segítségével újabb és újabb civil, illetve vállalati szereplőket és az ittlakókat tudja bevonni a kulturális városfejlesztés gyakorlatába. Újbuda ebből a szempontból óriási erőforrásokkal rendelkezik, a dél-budai városrész tehát könnyedén válhat a kreatív-kulturális ipar részévé, amihez megfelelő marketinggel alternatív pénzügyi forrásokat lehet megmozgatni, így egyre több és több befektetőt bevonzani a Bartók Béla útra koncentráló, kifejezetten kulturális célok megvalósítására.

A Bartók Béla út történelme

Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond és a magyar kultúra számos más géniusza az 1900-as évek elején rendkívül pezsgő társadalmi életet generált a Bartók Béla út kávéházaiban. Az általuk ihletett szellemi környezet fellendítette a környéket kulturális és üzleti szempontból, aminek még ma is érződik a hatása. A boulevard szellemiségét, atmoszféráját áthatja a múlt, ami a városvezetést arra motiválja, hogy a környék jövőjét is eszerint szervezzék meg – természetesen mindezt a társadalom és a kor mai igényeihez igazítva. A Bartók Béla út környékén ma is ikonikus, turisztikai, történelmi szempontból is világhírű helyek találhatók, például a Gellért Szálló és fürdő, a Hadik Kávéház, a Feneketlen-tó, galériák, gasztronómiai és szórakozóhelyek, amelyek között szerves kapcsolat áll fenn, melyből tovább lehet építkezni. A kelenhegyi műteremház a magyar képző- és iparművészet, szobrászat nagyjainak adott és ad otthont ma is, a Hadik Kávéház fölött élt Csontváry-Kosztka Tivadar, akire egy „magányos cédrus” emlékeztet most is a parkban.

Az eddigi folyamat pozitív változásként él az újbudaiak szívében, a Bartók Béla út ugyanis kulturális központtá vált, amely a közlekedési csomópontból fakadó lokális helyzetének hála mindenki számára könnyen megközelíthető. A Kult11 Egyesület szervezésében megvalósuló Eleven Ősz és Eleven Tavasz alkalmaival a Bartók Béla út sétálóutcává válik, amely számtalan látogatót és turistát vonz. Ilyenkor zsúfolásig telnek a kávéházak, ahol a megpihenő érdeklődők iszogatják kávéjukat, mielőtt egy kiállításra vagy egy színházi előadásra sietnének tovább.

Ez az, ami eddig megvalósult – köszönhetően az önkormányzat, a civilek és a lakosok összefogásának. – A továbbiakban a Bartók Béla úton heverő potenciál kiaknázásával szeretnénk ezen az úton tovább haladni – mondta Antal Nikolett.

Újbuda