A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú félcsövet tapaszt.
Hatalmas elterjedésű madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában is költ. Kontinensünkön a Földközi-tenger partvidéki régiójában, Spanyolország, Portugália és a Balkán országainak belső területein fészkel. Magyarországi költési adata eddig nem volt, és egyes kóborló példányok is nagyon ritkán, 1999-2015 között csak nyolc helyen kerültek elő hazánkból. Idén április 16-án két, egymástól valószínűleg független megfigyelése is volt Tatán, illetve a magyar-román-ukrán hármas határ közelében. A balatoni madarak első megfigyelési adata 2017. május 5-éről, a Grand Anna Hotel közeléből származik. Ezt követően a madarászok 35 alkalommal figyelték meg a fecskéket.
Az egyik balatoni vörhenyes fecske
(Fotó: Bajor Zoltán).
Az idei ...
... és az előző években épült vörhenyesfecske-fészek Balatonfüreden
(Fotók: Bajor Zoltán).
A fiókák első megfigyelése 2017. július 5-éről származik, ekkor négy repülő madarat: három fiatalt és egy felnőtt példányt láttak a madarászok. A sikeres költés azért is számít különlegesnek, mert az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. Tegnap, augusztus 22-én az egyik vörhenyes fecskét még sikerült megfigyelni Balatonfüreden, a fészkelőhely közelében.
2018 érdekes madártani eseménye lesz annak kiderítése, hogy a faj két évet követően visszatér-e a balatoni fészkelőhelyre. A fecskék jelentős területhűségét ismerve ennek esélye nagy. Sajnos azonban az új fecskefaj alkalmi megtelepedése nem tudja ellensúlyozni a hazai fecskeállomány csökkenését, és az ez által okozott kárt. Az ezredfordulót követő drámai, akár 50%-ot meghaladó csökkenésük hátterében több ok is áll:
- az élőhelyek átalakítása, fészkelőhelyek és táplálék csökkenése (a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás, a nem megfelelően végzett szúnyogirtások és épületfelújítások);
- a klímaváltozás (sár fészeképítő-anyag hiánya a szárazodó tavaszokon, óriási vonulási veszteségek, különösen tavasszal);
- és ami a legszomorúbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.
Ez a megfogyatkozás az emberek mindennapi élete szempontjából is azért különösen problémás, mert a klímaváltozás következtében melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az egészségünket veszélyeztető betegségeket terjesztő szúnyogok, és a szintén a klímaváltozás hatására érkező újabb kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van, lenne azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát.
A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak kiemelten fontos szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt:
- a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelmével;
- az ezek mellé március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, mesterséges fészektelepekkel;
- április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával;
- az épületfelújítások madár- és denevérbarát megvalósításával;
- valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el;
A partfalakban fészkelő partifecske-kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják.