Vaba lakópark: Kiemelt beruházás, de miért?

A Bikás parki metrómegálló közelében épülő Vaba lakóparkról kevés az információ. A projekt honlapja, illetve közösségi oldala „fejlesztés alatt áll”, az ingatlanértékesítőket nem lehet elérni. Az ingatlantajolo.hu szerint „a beruházás célja egy multifunkciós, hosszú távon fenntartható létesítmény kialakítása, kereskedelmi és lakó funkciókkal”. A kilencszintes épületben az eredeti elképzelés szerint a háromszintes mélygarázsban kaptak volna helyet a parkolók, tárolók és a gépészet, a földszinten és az első emeleten, néhol szolgáltatóházként, kisebb-nagyobb bérleményekben kereskedelmi egységek, illetve irodák lettek volna. Mindezek fölött az épületre tervezett három toronyelemben 168 lakást akartak kialakítani 44–79 négyzetméter közötti alapterülettel, erkéllyel vagy terasszal. Az átadás első üteme ezekre a hetekre esett volna, ám lapunk információi szerint jelentős, akár három-négy éves csúszás várható. Egy neve elhallgatását kérő értékesítő szerint lassan fél éve teljes hírzárlat van.
Egy szintén neve elhallgatását kérő, a projekten egykor alkalmazott építési szakembertől az Újbuda úgy értesült, hogy a lakások helyett irodák lesznek. (Erről az információról a fejlesztőt is megpróbáltuk megkérdezni, de lapzártánkig nem sikerült elérni.) Hiába kelt el már csaknem száz lakás, a potenciális tulajdonosok helyzete jelenleg nem tisztázott.
Az április 29-i Magyar Közlönyben szereplő, a MePar – Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben azonosítható helyrajzi szám alapján ezt az építkezést nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították. A kivitelező cégek, azaz a Vabatowers Kft. és az EA Alfa 4 Kft. Balázs Attilához, az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. résztulajdonosához tartoznak. (Az Appeninnben Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is tulajdonos volt még idén áprilisban, amikor a társaság csaknem egymilliárd forint támogatást kapott a balatonfüredi móló átalakítására. Azóta Mészáros teljesen kiszállt a holdingból, a Tiborcz tulajdonában lévő BDPST Zrt. részesedése pedig 5 százalék alá süllyedt, miután egy 24 százalékos részvénycsomagot eladott a Jellinek Dániel többségi tulajdonában lévő Indotek Groupnak.) Balázs Attila a Puskás Aréna építésében is részt vett, egy zuglói beruházását pedig szintén nemzetgazdasági érdekké nyilvánították. Cége, a száz százalékban magyar tulajdonú, komplex építőipari és ingatlanfejlesztési megoldásokat kínáló Bayer Construct április 22-én alapított új leányvállalatot, a Bayer Propertyt – számolt be a portfolio.hu. Az új vállalat feladata komplex ingatlanfejlesztési projektek előkészítése és megvalósítása. A cég élére Sokorai István társbefektetőként és vezérigazgatóként érkezik – írta meg a magyarepitok.hu. Az üzletember csaknem 30 éves pályája során dolgozott fejlesztési vezetőként a TriGranit Zrt.-nél, majd az Arcadom Zrt.-t irányította, az utóbbi tíz esztendőben pedig a Colas Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját töltötte be.

Orosz Anna:
2020. április 29-én megjelent egy kormányrendelet, amelyben több kerületi, köztük újbudai magánberuházás is nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt kapott. A nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánítás ideális esetben gyorsíthatja egy kórház megépítését vagy az árvízvédelmi beruházásokat, válsághelyzetben munkahelyeket teremthet. Ugyanakkor a kiemelt státusszal a kormány kiragadja a helyieket képviselő önkormányzat hatásköréből ezeket az ügyeket.
A helyi lakókat és bennünket, döntéshozókat is eléggé meglepték ezek a döntések. Gyakorlatilag a lakóknak azt az önkormányzatokra átruházott jogát veszik el, hogy befolyásuk legyen a fejlesztésekre, mert az ilyen beruházásoknak nem kell tiszteletben tartaniuk a kerületi építési szabályzatot, és nem véleményezheti őket az önkormányzat településképi véleményt megfogalmazó Tervtanácsa. Az egyik ilyen kiemelt jelentőségű beruházás a Bikás park mellett, a Vahot utcában épül. Az egyre több helyen felbukkanó beruházó-kivitelező cég mindenféle önkormányzati kontroll nélkül építhet erre a népszerű környékre, gyakorlatilag, amit csak akar. Az épület lehetne egy egyszerű lakótömb is, ám nem kell megfelelnie a kerületi építési szabályzatnak, semmilyen önkormányzati véleményezési eljáráson nem esik át.
De mióta nemzetgazdasági érdek egy lakópark megépülése? Miért van erre szüksége egy jól menő piaci cégnek, hacsak nem azért, hogy kikerülje az önkormányzatot, minél gyorsabban és egyeztetések nélkül tudjon építkezni? És hogyan lehetséges az, hogy egy nemzetgazdasági jelentőségű beruházásról még a kerület polgármestere is csak a sajtóból értesül?
A legfontosabb célunk, hogy az aggódó helyi lakosok követelései teljesüljenek. Semmiféle üzleti érdek nem írhatja felül a kerületben élők érdekeinek védelmét. Ebben az ügyben a kormány egy homályos hátterű céget képvisel, mi pedig az újbudaiakat.
Mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a lakók bele tudjanak szólni, mi épül a környékükön.
A Citadella pozitív példa a kiemelt kormányzati beruházásokra. A város egyik legismertebb turistalátványosságáról, egyben egy hosszú ideje méltatlanul elhagyatott és kihasználatlan épületről van szó. Így érthető is, hogy miért lett kiemelt beruházás. De miért ne lehetne bevonni a lakosságot abba a döntésbe, hogy mit szeretnének kezdeni ezzel az ikonikus épülettel és környezetével? Kíváncsian várjuk, hogyan folytatódik a történet.

A Déli Körvasút is nemzetgazdasági érdek
A Vaba lakópark építéséhez hasonlóan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőséggel bíró projekt a kerületet is érintő, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) együttműködésében megvalósuló Déli Körvasút. A Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti beruházás ellenállást váltott ki az önkormányzatnál és az újbudaiak körében is. A Hamzsabégi sétánnyal párhuzamosan futó újabb sínpárok ugyanis a zajterhelés, valamint a zöldterület megnyirbálása miatt kedvezőtlenül érinthetik a környék lakóit. Az ügyben Újbuda Önkormányzata idén februárban nyílt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez. A levél hangsúlyozta: lévén a Déli Körvasút kiemelt kormányzati beruházás, az önkormányzat nem állhat a fejlesztés útjába, de felszólítja a kormányt, „vizsgálja felül, valóban elengedhetetlen-e a bővítés. Ha a jelenleg tervezett fejlesztés valósul meg, az önkormányzat mindent elkövet a lakosság lehető legnagyobb mértékű kártalanításáért” – olvasható a dokumentumban. A kormány eddig nem reagált a nyílt levélre. A teljes szakasz vasúti létesítményeire vonatkozóan május közepén újabb engedélyt adtak ki, a megvalósításhoz szükséges további előkészítések folyamatosan zajlanak.

Mitől lesz egy beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű?
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek azok a beruházások, amelyeket a kormány rendeletben ilyennek minősít megvalósításuk gyorsítása céljával. Az Országgyűlés 2006. február 13-án fogadta el azt a törvényt, amely alapján eredetileg a kormány olyan nagy beruházásokat minősíthetett kiemeltté, amelyek európai uniós támogatással vagy központi költségvetési támogatással valósulnak meg, legalább 5 milliárd forintba kerülnek és legalább ezer új munkahelyet teremtenek. A jogszabály az építkezéshez szükséges hatósági eljárásokat, valamint azok bírósági felülvizsgálatát gyorsítja. Ennek fő eszközei közé tartozik, hogy a hatósági eljárást megelőzően a beruházó, az eljáró hatóság és a szakhatóságok szemlét, illetve egyeztetést tarthatnak, a projekt soronkívüliséget élvez. Az érintett beruházások száma idővel jelentősen megnőtt. Míg 2006–2010 között évente egy–öt kormányrendeletben minősítettek beruházásokat kiemelt jelentőségűvé, 2013–2018 között évente több mint 25 ilyen rendelet született.