Három sors, három Holokauszt-halál. Jorge Semprún regénycímével élve, „nagy utazásuk” az elmondhatatlan halálba, a felfoghatatlanba, melyek ránk is felelősséget rónak. Az életben maradottaknak és az utókornak ugyanis újra és újra emlékezniük kell, az akkori szenvedéseket mindannyiunk szenvedéseként látni. Honfitársaink előtt és mögött akkor egy haza kapuja záródott be, és nekünk kötelességünk e kapukat emlékük és a következő generációk előtt nyitva hagyni. Csak az tud otthon lenni életében, aki otthon van hazájában. Emlékezzünk együtt!