A történelmi források szerint megközelítőleg 600 amerikai katona esett el Magyarország területén, közülük 278-at helyeztek nyugovóra a XI. kerületben található temetőben. Nem sokáig nyugodtak itt, mert az Egyesült Államok már 1945-ben megkezdte az exhumálást, amely 1946-ban be is fejeződött, így az amerikai temető mindössze néhány hónapig volt valós sírkert.
Amerikai jelképek és egy spanyol szent
Az USA azonban így is évtizedeken keresztül fenntartotta a területet emlékhelyként, rendszeresen voltak itt megemlékezések, koszorúzások. Az egykori sírkertbe emlékművet állítottak, a kerítésen sokáig egy amerikai lobogót ábrázoló dombormű, a kapukon pedig az USA címerállata, a fehér fejű sas volt látható. Ide került a Xavéri Szent Ferenc szobra is, bár nem az amerikaiak jóvoltából. A spanyol jezsuita hittérítő a missziók védőszentje – főként Ázsiában működött –, de kultusza miatt egy időben Buda városa is patrónusának választotta. Buda hajdani városbírója, Balásy Ágoston állíttatott neki szobrot 1769-ben, eredetileg a Mátyás-templom elé; a bíborosi kalap előtt térdelve imádkozó szentet ábrázoló, mészkőből készült alkotás később sokáig a Budaörsi út 65. alatt volt látható. A volt amerikai temetőbe azért került, mert 1965-ben az akkori városvezetést zavarta az utcán, magas talapzaton térdeplő szent látványa – jobbnak látták eldugni a műemléket az átláthatatlan fallal körülvett, magyarok által nemigen látogatható sírkertbe.
Az Amerikai Nagykövetség munkatársaival a korábbi években lezajlott egyeztetéseken világossá vált, hogy az emlékhely korábbi funkciójának visszaállítására nincs igényük, egyben kérték a területen még megtalálható, az Egyesült Államokra utaló jelképek eltávolítását. Ennek megfelelően lekerültek a kovácsoltvas sasok a kapuról, és várhatóan lebontják az amerikai lobogót ábrázoló domborművet is.
Zajos nehézségek
A terület kizárólagos tulajdonosa, Újbuda Önkormányzata a temető helyén olyan pihenőparkot, kulturális teret, illetve történeti parkot kíván létrehozni, amellyel a lakosság elől évtizedekig elzárt terület bekapcsolható lenne a kerület életébe, látogathatóvá válna, új funkciót kaphatna.
Az önkormányzat szeretné, ha az omladozó kerítés látványa nem rontaná tovább a városképet. Az ingatlanon található emlékmű állapota ugyancsak leromlott, balesetveszélyes, hasonló a helyzet a támfalrendszerrel, a gyalogutakkal és a lépcsőkkel, illetve a korábbi parkoló gyöngykavicsos burkolata is felújítást igényel. (Xavéri Szent Ferenc szobra műemlékvédelem alatt áll, felújítása már megkezdődött.)
Hogy mi legyen a terület sorsa, azt a korábbi döntéshozóknak éveken át nem sikerült eldönteniük. A mostani vezetés a szélesebb nyilvánosság bevonásában látja a megoldást, hisz abban, hogy sokak számára kellemes helyet csakis a lakossággal együtt lehet kialakítani. Nehézségek azonban vannak, hiszen a Budaörsi úttól távolabb 60-65 dB, az úthoz közelebbi területeken esetenként 85 dB-es zajterhelése mellett nem lenne könnyű teljesen kikapcsolódni. Persze lehet zajvédelemmel próbálkozni, de kérdéses mennyire lenne hatékony és milyen formában valósítható meg úgy, hogy teljesen illeszkedjen a környezethez.
Maradjon zöld
A park kialakításánál az önkormányzat legfontosabb célja, hogy minél nagyobb arányú zöldfelület maradjon meg, sőt, még több és szebb, újonnan ültetett növényzet kerüljön oda. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy az emlékhelyen sok értékes cserje, idős fa található. A terület fejlesztési lehetőségeiről, a javasolt funkciókról, a tervezésről Újbuda Önkormányzata egyeztetéseket folytatott a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel, amely szívesen fogadta a megkeresést, és szélesebb körű együttműködésre is lát lehetőséget. Közreműködnének a park üzemeltetésében, programokat szerveznének, így kiállítások színtere lehetne a megújuló terület, ahol a tájba épülő művészeti alkotások, tájépítészeti megoldások is helyet kaphatnának. Voltak egyeztetések a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Kert- és Szabadtértervezési Tanszékének vezetőjével is, ezeken szintén felmerült az egyetemmel való együttműködés lehetősége, tájépítész hallgatók bevonásával.
A tervezőknek leginkább azt kell megvizsgálniuk, hogy a város szövetébe milyen módon lehet beilleszteni egy új pihenőparkot, milyen vonzáskörzettel, közönséggel, igényekkel lehet számolni. A kulturális funkciót erősíthetné, ha lehetőség nyílna képzőművészeti alkotások elhelyezésére, akár időszakos szabadtéri kiállítási tér létrehozásával, akár land art művekkel.
A tervezési folyamatban a helyiekre, a civil szervezetek együttgondolkodására is számítanak, ezért lakossági fórumokat szerveznek majd az ötletek, javaslatok fogadására. Ezek a javaslatok beépülhetnek a koncepciótervekbe, amelyek széles körű társadalmi részvétellel valósulhatnak meg.
D. B. S.