A vasútbővítés körüli harcban februárban még a civilek álltak nyerésre, hiszen az általuk megtámadott, körülbelül egymilliárd euróba kerülő Déli Körvasút projekt környezetvédelmi engedélyét megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék, mert a hatástanulmány nem kellően foglalkozott sem a talajvízzel, sem a zajterheléssel, sem a madárvédelemmel, de még a beruházás alternatíváival sem. A bíróság egyúttal új eljárásra kötelezte a környezetvédelmi hatóságot és az alperes beruházó cégeket. Utóbbiak most új hatástanulmányt ismertettek a megjelentekkel.
Nem kérnek a dübörgő vagonokból
A civilek nem csak a parkot féltik. A 1,5 kilométer hosszú, 30 méter széles, gyalogos-biciklis sétányként funkcionáló Hamzsabégi út és park vasúti terhelése igencsak jelentős: a Kelenföldi és a Ferencvárosi pályaudvart összekötő pár kilométeres szakaszon bonyolítják le a Magyarországon áthaladó teherforgalom zömét. A Hamzsabégi út, a Sárbogárdi út és a Dombóvári út mentén lakók pedig kőhajításnyira laknak a vágányoktól.
A közmeghallgatáson felszólalók szerint a tehervonatok zaja miatt már most sem lehet a nyári melegben nyitott ablaknál pihenni, de még ha bezárják is, az sem nyomja el a szerelvények által keltett erős rezgést. A házak falai egyre több helyen repednek meg. Elmondták, hogy a felújítás szerintük is elengedhetetlen, de a bővítést ellenzik.
A beruházók által ismertetett hatástanulmány szerint a projekt során a támfalat esztétikusabbá teszik, a mellette húzódó zöld folyosót megőrzik, sőt, bővítik: 139 fát vágnak ki, de 1100 fával pótolják azokat. Zaj- és rezgésméréseket végeztek, a környezeti terhelés csökkentése érdekében íves zajárnyékoló falat húznának fel, a sínek alá pedig rezgésvédelmi berendezéseket telepítenének. Mindezek eredményeként nemcsak határérték alatt tartanák a zaj- és rezgésterhelést, de a mostaninál kevesebb egyéb zavaró tényezővel lehetne számolni a bővítés után.
A lakók azonban úgy vélték, az új hatástanulmány semmi újat nem mutat, a fejlesztők csupán a régi változatot szeretnék erőszakosan átnyomni rajtuk, és elképzelhetetlennek tartják, hogy a vasútbővítés ne rontana az eddigi helyzeten. Szerintük a horribilis összegű, természetpusztító beruházás helyett a megfelelő megoldás a Budapestet délről elkerülő vasúti gyűrű (V0) lenne.
A négyórás közmeghallgatáson Bakai-Nagy Zita alpolgármester megerősítette, a beadott hatástanulmány nem alkalmas a környezetvédelmi engedélykérelem pozitív elbírálására. Egyrészt nem felel meg a bírósági ítéletnek, másrészt nem vizsgálja részletesen a V0 alternatíváját, pedig szükség volna a tranzitforgalom átterelésére. A 2032-re előrejelzett évi 51 000 tehervonat olyan mértékű forgalmat róna Újbudára, amely középtávon sem engedhető meg. A tanulmányból hiányzik a hőhatás/hőszigethatás vizsgálata, és nem foglalkozik a csapadékvizek és a vasúti vizek elvezetésének megoldásával sem. Mivel a MÁV a támfal eltakarását nem engedélyezi, így városképi torzó készülne, amely takarás hiányában növeli a hőhatást.
Az alpolgármester úgy véli, elhibázott lépés volt, hogy a déli vasúti hidat önálló projektként fejlesztették, nem kezelték együtt a Ferencváros–Kelenföld és a Kelenföld–Törökbálint szűk keresztmetszetek megszüntetésére irányuló projektekkel, hiszen ezek egyben nézve mutatják Újbudára gyakorolt hatásukat. Így csak pénzkidobás a semmiből semmibe menő sínpár.
T. D.