Az ünnep jelentősége és hagyománya
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mert ezen a napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a 40 napos böjt, ismét lehetett húst enni. Vélhetőleg innen származik az ünnep magyar elnevezése.
böjt
Véget ér a Szent Három Nap
Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, melynek középső napja Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és a gyász ideje. A katolikus vallás szerint ezen a napon nincs a templomokban miseáldozat. A korábbi évszázadokban ezen a napon misztériumjátékokat mutattak be, melyen töviskoronás, önostorozó, kereszthordozó körmenetek voltak. Ezeket a 18. század közepére általában betiltották. Napjainkban ezen a napon felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, bemutatják a passiót, Jézus szenvedésének történetét és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
A húsvéti szokások, hagyományok (I. rész)
Az eredeti zsidó ünnepen az Ószövetség szerint egy hétig csak kovásztalan kenyeret ehettek, tilalom vonatkozott a kovászra. A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve Húsvétig nem fogyasztottak húst. A zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére Isten elrendelte az ünnepet, amikor az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni és akkor lehetett elfogyasztani.
Harmóniában térrel és idővel
Már feltartóztathatatlanul közelít a tavasz. Hivatalosan is elkezdődik a meteorológiai tavasz, melynek jeleit a bőrünkön is érezzük. Március ősi magyar neve: Kikelet hava, a népi kalendárium szerint: Böjtmás hava.
A nagyböjt
Véget ért a Farsang, a mulatságok, vigasságok. Beléptünk a Húsvét előtti Nagyböjt időszakába. Az egyházi évben ez hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjed, melyben Jézus negyvennapi böjtölésére és kínszenvedésére emlékezünk.
Böjti szelek
„Ejhaj, hóvirág!
Lesz még egyszer jóvilág,
Február ha fáj is.
Bárhogy bőg a bőjti szél,
Mégis benne jődögél
S mézzel jő a május.”
(Sík Sándor: Ejhaj, hóvirág!)
Egyház: szerdától nagyböjt
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.
Húsvéti készülődés
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. Ez a legrégibb keresztény ünnep, egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. Ekkor ér véget a negyven napig tartó böjt, a hústól tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is.
Kerületi farsangoló
Néhány nap múlva véget ér a farsang, helyette átveszi a szerepet a negyven napos böjtidőszak. Addig azonban lesz még lehetőség a szórakozásra, érdemes kihasználni a kerületi lehetőségeket. Cikkünkben összefoglaljuk az elmúlt hetek farsangi történéseit és a következő napok lehetőségeit.
Még tart a farsang
A farsang minden esztendőben a vidámság, a mulatozás, a felvonulások és a jelmezbálok ideje, ezzel az ünneppel űzzük el a hosszú telet. A karneválok szezonjában annak jártunk utána, honnan ered a mulatozási kedv, miért öltünk fel ilyenkor jelmezt és álarcot.Idén a farsang utolsó napja, azaz húshagyó kedd február 17-re esik.