Idén márciusban volt száz éve annak, hogy Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Személye és közel negyedszázados regnálása körül máig komoly emlékezetpolitikai és közéleti viták dúlnak. Ungváry Krisztián történész új kötetében (Horthy Miklós – A kormányzó és felelőssége 1920–1944) arra keresi a választ, hogy Horthy Miklósnak milyen felelőssége volt Magyarország sorsának alakulásában.
A Történelemtanárok Egyletének vezetőjét, Miklósi Lászlót kérdeztük a százéves évforduló kapcsán a magyar történelem egyik legfontosabb és legérzékenyebb fordulópontjáról, Trianonról.
Méltó helyszínen, Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatási miniszter szobránál emlékeztek meg a kerület vezetői Trianonról, a Nemzeti Összetartozás Napján. A politikus intézkedései is kellettek ahhoz, hogy Magyarország a nemzeti veszteségek után ismét talpra álljon.
A Trianoni békediktátum 1920-ban megpecsételte a magyarság sorsát, aláírásának napját az országgyűlés öt évvel ezelőtt jelölte meg a Nemzeti Összetartozás Napjának. A sorsdöntő eseményre Újbudán a villányi úti Klebelsberg Kuno szobornál emlékeztek.
Június 4-re, a trianoni békekötés napjára már nem lehajtott fejjel, gyásszal és keserűséggel telve emlékezünk, hanem büszkén, zenével, tánccal, közös családi programokkal ünnepeljük a Nemzeti Összetartozás Napját. Hoffmann Tamás polgármester szerint az akkor okozott sebeket az idő nem tudja begyógyítani, de a közösség erejével enyhíthető a fájdalom.
Az újbudai KDNP és IKSZ a Trianoni Békediktátum, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából immáron hagyományos megemlékezést tart, melyre mindenkit szeretettel hívunk.
