Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 28. vasárnap, Valéria

Újbuda

A kutyák és a városi hőszigethatás  

Nyáron a hőségnapokon a város és a kerület egyes részein hat-nyolc Celsius-fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet. Ez arra vezethető vissza, hogy a Nap a burkolt felületeket, az aszfaltot, az épületeket erősebben felmelegíti, mint például a zöld felületeket, a parkokat, és ezek visszasugározva a hőt továbbforrosítják a levegőt. A beton, az aszfalt és a falak nagyobb arányban nyelik el a napsugárzást, mint ahogy visszaverik, így el is tárolják a meleget, illetve a falak a szelet is gátolják. Mindezek hatására éjszaka kevésbé tud lehűlni a levegő a városokban. A hőszigetek kialakulásában meghatározó szerepet játszanak a beépítettség és az épületmagasság, illetve ezek területi kiterjesztései is.

Ne késlekedjünk a zöldítéssel!  

Joggal mondják, hogy a hideg elviselése főképpen pénzkérdés. Akinek jó ruhája, meleg kuckója van, az akár a sarkköri időjárást is kibírja. A hőség azonban más. Még az egészségeseknek is megárthat. A légkondicionálók messze nem tökéletesek, és nem is mindenki számára elérhetők, ráadásul időnként ki kell mennünk az épületekből, ha nem akarunk teljesen leszokni a normális életről. További felmelegedést jósolnak, és ehhez jön még, hogy a beépített, leburkolt városi területeken sokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint a növényzettel borítottakon. A városi lét nyilvánvaló előnyeiről, szükségességéről viszont ma már nemigen tudnánk lemondani.

Vírus és árrobbanás: kihívások előtt az ingatlanpiac  
 

Döbbenetes mértékben nőttek az építőanyagok árai, erőteljes a Covid-hatás és az állami támogatások befolyása. Aki most merészkedik be az ingatlanpiacra, az jól teszi, ha alaposan felkészül a változásokból. Szakértő segítségével megvizsgáltuk, hogyan hat a piacra az árrobbanás, mire számíthat az, aki házat épít, albérletet keres, új vagy használt lakást vásárolna.

Összefogás a családon belüli erőszak ellen  

A nőket és gyerekeket érő bántalmazás gyakorisága már a járvány előtt is magas volt, a pandémia pedig csak olajat öntött a tűzre. 2020-ban az előző évhez képest 43 százalékkal több gyilkosságot követtek el, és 65 százalékkal nőtt a családon belüli erőszakos cselekmények száma. De vajon honnan ered mindez? Frusztráció, agresszió az oka, feszültséget vezetnek le vele? A NANE Egyesület és a Patent Egyesület szakértői szerint sokunkat tévhitek vezérelnek, sztereotípiákban gondolkodunk, a szakemberek pedig képzetlenek, így az áldozatok jelentős része segítség nélkül marad.

Oldalak