Kerekes György városépítész, egykori fővárosi főépítész már húsz évvel ezelőtt is behatóan foglalkozott Újbudával, sok terv, tanulmány fűződik nevéhez. A kerület egyik legszebb pontján, a Feneketlen-tónál beszélgettünk vele az átalakuló városról.
Az egykori ipari környékek revitalizációjára jó példával szolgál Újbuda - emelték ki egybehangzóan a lapunknak nyilatkozó építészek. Elég Lágymányosra gondolni, ahol szépen látszik, hogy az elhagyott rozsdaövezetből miként lesz lakó- és irodanegyed. Hasonló fejlődést indíthat be a Galvani híd is, ha megvalósulnak a ma még kezdeti állapotban lévő tervek.
A Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája elkészítette Újbuda Településképi Arculati Kézikönyvét és településképi rendeletét, utóbbi 2018. január 1-jén lépett életbe. A településkép védelme egységesebb, könnyen áttekinthető jogi környezetbe került, a kézikönyv pedig mindenki számára érthető építészeti ajánlásokat fogalmaz meg.
A Kopaszi-gát legyen az új Manhattan címmel tart nyilvános vitát az LMP a TEMI Fővárosi Művelődési Házban május 3-án. Az esemény vendége lesz Takács Viktor, Újbuda főépítésze és Bardóczy Sándor tájépítészt. A program ingyenes, de regisztrációköteles.
Szép és látványos feladatra vállalkozott a Budapest-tematikájú rajzairól ismert Buzás Alíz grafikus, a főváros kerületeiről készített posztereket.
Az elmúlt 5–7 esztendőben megfordult a ‘90-es években tapasztalt kiköltözési trend, a családok, illetve az új generáció sokkal inkább szeretne a városban lakni, mint korábban. A XI. kerület az egyik legerősebb célpontja lett a beköltözőknek, ennek megfelelően Budapest legtöbb lakóingatlan-beruházása is itt zajlik, ezzel párhuzamosan pedig több iroda- és kereskedelmi fejlesztés is készül.
Borbás Márton és Nyeste Lehel kidíszítette a Kopaszi-gát budai bejáratánál a Rákóczi híd egy-egy pillérét. Akciójukat a Színes Város Budapest Fesztivál keretében végezték.
Bútorozd be a városodat! címmel indít formatervezési pályázatot a Főkert Nonprofit Zrt. az FKF Nonprofit Zrt., a Design Terminál és a Hello Wood. A lakosság beleszólhat a város parkjainak, köztereinek arculatába és akár az „én városom” életérzés is erősödhet - állítják.
Több mint kétszázezer egynyári növényt ültet a FŐKERT Nonprofit Zrt. a budapesti parkokba. Legnagyobb százalékban Begónia, Kakastaréj, Verbéna, Bársonyvirág, Zsálya és Paprikavirág kerül az ágyásokba. Olyan növények, amelyek alkalmazkodnak a változó időjárási trendekhez, melyek várostűrése, szárazságtűrése kiemelkedő.
