István atya hároméves korától élt Albertfalván, itt volt első áldozó, bérmálkozó és itt kapott meghívást a papi hivatásra, Doroszlai Béla plébános atya lelki ösztönzésére. A Piarista Gimnáziumban tett érettségi után jelentkezett a székesfehérvári szemináriumba. 1961-ben szentelte pappá Shvoy Lajos megyéspüspök. Első szentmiséjét Albertfalván, a Szent Mihály templomban mutatta be, ezután különböző plébániákon végzett lelkipásztori tevékenységet, különböző tanári és előjárói feladatokat kapott a kispapnevelés területén.
Tanulmányokat és tudományos munkásságot kezdett az egyházi zenéről és a liturgiáról, érdekelték a modern technika vívmányai és az újdonságok. A kántorképzőt még kispapként végezte el, kiválóan orgonált.
1985-ben Albertfalvára nevezték ki plébánosnak, ahol az egyházközség működése talpra állt. Maga mellé állította az ifjúságot, újjászervezte a képviselő-testületet, a hívők segítségével öt év alatt végrehajtotta a templom teljes tatarozását, a templom ötvenéves jubileumára kívül-belül megújult.
A rendszerváltozás lehetőségeit kihasználva István atya vezetésével megalapították a Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, és megszerezték a régi albertfalvai iskola épületét (először bérletként később tulajdonként), kezdeményezésére alakult meg az Albertfalvi Keresztény Társas Kör.
A nyolcvanas évek elején két évig Rómában tanult, liturgiai tanulmányok mellett fakultatív zenei kurzusokon is részt vett. Szerkesztésében megjelent a Liturgiai Lexikon, a Ministráns abc két kötete, és az Adventtől-Adventig könyve, hosszú évekig készítette az Új Ember naptárat és az egyházi szertartások liturgiai előírásait tartalmazó Direktóriumot. Folyamatosan publikált szakfolyóiratokba és az Új Emberben is.
A kántorképző igazgatójaként sok száz egyházi zenész képzését segítette, tanított a Hittudományi Főiskolán (Egyetemen) és a Hitoktató Képzőn is.
Meggyengült egészségi állapota miatt 2001-ben István atya plébánosként nyugdíjba vonult, új feladatként megszervezte a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézetet (MALEZI), gyakorlatilag a magyar egyházi élet liturgiai és zenei szakmai irányítását végezte.
Elismerései között szerepel a Pro Ecclesia Hungariae díj, a Don Bosco díj, Újbuda díszpolgárává választották és elsőként lett az Albert herceg díj tulajdonosa is.
Folyamatosan romló egészségi állapota miatt egyre kevesebbet tudott nyilvános lelkipásztori tevékenységet folytatni. Az utóbbi hónapokban szinte nem tudta lakását elhagyni. Elhatalmasodó betegsége miatt költözött a fehérvári papi otthonba, december 22-én hunyt el.
forrás: http://albertfalviplebania.hu/
