A közlekedési társaság fél évszázados fennállása alkalmából tartott budapesti rendezvényen Tarlós István főpolgármester elmondta, Budapest tömegközlekedése ma már összetett, gigantikus rendszerként jeleníthető meg. Körülbelül tízezer ember dolgozik azon, hogy a Budapesten közlekedők eljuthassanak célállomásukra. A 320 kilométernyi fővárosi villamoshálózaton több száz szerelvény közlekedik. A több mint ezer járműből álló autóbuszpark és a mintegy másfélszáz kocsit számláló trolibuszflotta napi menetteljesítménye mintegy 160 ezer kilométer. - A járművek egyszerre több mint százezer utast tudnak biztonságosan szállítani.
A járműpark megújítása folyamatos, az ötven éve még modernnek számító UV Ganz villamosok helyett ma már Combinok, CAF-ok, a régi Ikarusok helyett modern Volvók, és Mercedesek, Van Hool buszok járnak a fővárosi utakon. 2010 és 2017 között 1010 buszt cseréltek le, 2019 végéig ez a szám 1200-1300-ra nő. Ugyanezen időszak alatt 51 trolibuszt cseréltek le, 2019 végéig újabb 62 új trolibusz érkezik. Hét év alatt 84 villamost cseréltek le, és a következő másfél-két évben további 26 új villamos érkezik, amivel a BKV villamosparkjának egyharmada újul meg. A régi szovjet metrókocsi is az almáriumba került, helyét modernizált társai, és XXI. századi Alstom szerelvények vették át. A metrókról szólva a főpolgármester elmondta, 170 járművet cseréltek le, a kisföldalatti 23 járművének kivételével gyakorlatilag a teljesmetrópark megújul 2019-ig.
A BKV jogelődje a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság (Beszkárt) volt, amelyet 1949-ben feldaraboltak, a BKV-t ezeknek a szétforgácsolódott ágazatoknak – a Fővárosi Villamosvasútnak, a Fővárosi Autóbuszüzemnek, a Budapesti Helyi Érdekű Vasútnak és a Fővárosi Hajózási Vállalatnak a – reintegrációjával hozták létre 1968. január 1-jén. Feladata több, mint 2 millió ember közösségi közlekedésének biztosítása lett. Fél évszázad alatt a főváros közlekedése számos változáson, fejlődésen ment keresztül, a forgalomszervezést a metróhálózat kiépülése befolyásolta legjelentősebben. A nagyváros terjeszkedésével is újabb viszonylatok létesültek, meglévőket hosszabbítottak meg, addig nem létező közlekedési csomópontok alakultak ki. A város közlekedésének fejlesztése egy pillanatra sem állt meg: átadták a 4-es metrót, felújították a nagykörúti villamosvonalat, és zajlik a M3-as vonal járműrekonstrukcióval egybekötött felújítása is - derül ki a BKV honlapjáról. |
Tarlós István szerint a meglévő közlekedési hálózatok színvonalas működtetésén túl turisztikailag is vonzó megoldások fejlesztésére is szükség van. Ezek közül az egyik, a Duna mint új közlekedési korridor még tartogat új lehetőségeket a közösségi közlekedésben és az idegenforgalomban.
MTI/Újbuda