Magyarázatot kerestünk arra, hogy olyan valós hálózatokban, mint például az internet, illetve a légiközlekedési, vagy a közösségi hálózatok miért alakul ki sűrű kapcsolatrendszer a nagyszámú kapcsolattal rendelkező hálózati csomópontok között, amelyeket ’gazdagok klubjaként’ szoktak emlegetni a hálózatkutatók, miközben más hálózatokban, például a fehérjehálózatokban vagy villamosenergia-hálózatokban ez nem történik meg – foglalta össze legújabb tudományos eredményeiket Gulyás András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) adjunktusa, az MTA BME Információs Rendszerek Kutatócsoport munkatársa.
A téma vizsgálata különösen aktuális: az agykutatásban jelenleg a nagy kapcsolatszámmal rendelkező agyterületek agyi hálózatban betöltött szerepét és e részek közötti összefüggéseket vizsgálják. A kutatócsoport szimulációi ezek megértéséhez vihetnek közelebb. Gulyás András szerint nem elképzelhetetlen az sem, hogy az embrionális idegfejlődés és az elemzett hálózatok között elvi hasonlóság mutatkozik, bár erre vonatkozóan nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A műegyetemi kutatás egyelőre elméleti, ám eredményeik számos gyakorlati hasznosítását tudja a jövőben elképzelni Gulyás András, például az internet hibatűrésének javítását, vagy a repülőterek forgalmának optimalizálását.
Kutatási következtetéseik nemrég a Nature Publishing Grouphoz tartozó Scientfic Reports című lapban jelentek meg. A tanulmány elkészítésén több szakember dolgozott együtt, köztük első szerzőként Csigi Máté, a BME VIK alapképzéses mérnök-informatikus szakos hallgatója, Kőrösi Attila, a BME VIK TMIT doktorjelöltje, Bíró József, a BME VIK TMIT egyetemi tanára, Heszberger Zalán, a BME VIK TMIT egyetemi docense, továbbá Jurij Malkov, az Orosz Tudományos Akadémia Kutatója. A kutatásokat a tanszék ipari partnere, az Ericsson is támogatta. A kutatók a jövőben továbbfejlesztenék, finomítanák modelljüket.
forrás:bme.hu
