– Elsősorban a türelmünkben, a kitartásunkban, abban, hogy az elvárt távolságot be tudjuk tartani vagy ki tudjuk kényszeríteni – mondta Falus Ferenc, hozzátéve, hogy a mostani hullám gyakorlatilag egy új járvány. Tehát különösen óvatosnak kell lennünk. A védekezésben továbbra is nagy szerepe volna a tesztelésnek, de jellemzően az elmúlt időszakban sem végeztek többet napi negyvenezernél. Ezek közül minden negyedik pozitívnak bizonyult, miközben a nemzetközi előírások szerint annyi tesztet kellene végezni, hogy 3–5 százaléknál ne találjanak több fertőzöttet.
– A védekezésben különösen fontos az oltás – emelte ki a volt tiszti főorvos. A mai vakcinák elsősorban arra jók, hogy ha valaki el is kapja a koronavírus-fertőzést, ne legyen súlyosan beteg. Reménykeltő, hogy rengeteg kísérlet folyik, és belátható időn belül várhatók olyan oltóanyagok, amelyek nemcsak sok mutánssal szemben nyújtanak védelmet, de a vírus szervezetben való elterjedését is meggátolják.
Folyik a versenyfutás az idővel. Falus Ferenc szerint a közvetlen oltási kapacitás egyáltalán nem szűkös, és oltóanyag is érkezik az országba. A gondot az jelenti, hogy a kormányzat sok helyen nem tudta rendesen megszerezni az oltóanyag kiszállítását, az érintettek értesítését, például a nem megfelelő informatikai rendszer miatt. Ráadásul sokszor hosszan kellett várniuk az oltandóknak, nemegyszer zsúfolt, kis légterű helyeken, ahol esetleg megfertőzhették egymást. – Egy ilyen oltási program összeállítása nem megoldhatatlanul bonyolult feladat. Akik ezt nem tudják megszervezni, azoknak az alkalmatlansága igen valószínű – jelentette ki Falus. Amikor hagyták rendben dolgozni a háziorvosokat, akkor minden további nélkül be tudtak oltani akár 110 ezer főt egy nap alatt. Vagyis így bő kétmillió embert is védetté lehetne tennie egy hónap alatt. Most a háziorvosok csak parancsot kapnak, de nem tájékoztatják őket rendesen, és nem vonják be a szervezésbe.
Kérdeztük arról is a volt tiszti főorvost, járványügyi szempontból van-e jelentősége annak, hogy például sportolókat soron kívül oltottak be. Számít-e a sorrend, vagy csupán az, hányan kapták már meg a vakcinát.
Falus szerint nem készítettek rendes oltási tervet, de gyakran még a hevenyészetthez sem tartják magukat. Magyarországon például a sportolókon kívül Pfizerrel oltják a rendőröket – fiatal, egészséges embereket, miközben kórházi kezelésre szoruló, krónikus betegek várnak a vakcinára. Azt az elvet követik, hogy mindegy, milyen áron, de meg kell fogni a járványt, amilyen gyorsan csak lehet. Ezért például azokat oltják előbb, akik több emberrel találkoznak. Míg az európai országok általában más elvet követnek: azokat próbálják elsőként megvédeni, akik a legveszélyeztetettebbek. Tehát az áldozatok számát igyekeznek minimalizálni. Vagyis mondjuk a túlsúlyos cukorbetegeket életkortól függetlenül az elsők között kellene oltani, mert ők nagyobb rizikónak vannak kitéve, mint a kevésbé kockázatos csoportba tartozók.
Dr. Falus Ferenc szerint a lakosság jelentős része szeretné, ha be lenne oltva, hagyományosan alacsony az oltásokat elutasítók aránya hazánkban. Az Európai Unió közös vakcinabeszerzése lehetővé tette, hogy Magyarország gyengébb gazdasági helyzete ellenére se maradjon le e téren az erősebbektől. – Most már csak meg kell teremteni a feltételeket, és hagyni kellene, hogy a háziorvosok a lehető legtöbb embert be tudják oltani – mondta Falus Ferenc, korábbi országos tiszti főorvos.
D. J.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás