A Hamzsabégi úti vasúti beruházásnál mindent megtesz az önkormányzat a lakók érdekeinek védelmében. És ugyan az előző, fideszes vezetés elmulasztotta a lakókkal a konzultálást a különféle tervekkel kapcsolatban, manapság ez megtörténik, és ha igény van rá, változtat az önkormányzat. Így került le például a napirendről az úgynevezett saroktelek eladása – most az állam emiatt megbünteti Újbudát.
• Először tudunk személyesen beszélni, hosszú idő után. Ez mindenképpen biztató. Kezdjük is ott, ahol abbahagytuk. Pár hónappal ezelőtt – nem tudom másként mondani – kincstári optimizmussal azt mondta, hogy tárgyalnak a kormányzat képviselőivel az úgynevezett kompenzációról. És bizakodó, mert ugyan nagyon sok pénzt elvettek az önkormányzattól a járványra és a gazdasági nehézségekre hivatkozva, de annyi fontos és jó tervvel áll elő az újbudai vezetés, hogy biztosan jut ide is a beígért kormányzati kompenzációból. Nem jutott...
Egyrészt nem lehet úgy vezetni egy intézményt, hogy az emberből teljesen hiányozzon az optimizmus. Másrészt egyedül az iparűzési adó miatt 1 milliárd 54 millió forintot vesztettünk, nem beszélve az összes többi elvonásról, adóemelésről. Nem tettünk mást, csak felvázoltunk egy 930 millió forintos tervet a Fürjes Balázs államtitkár vezette csapatnak arról, mit szeretnénk. Egészségügyi, szociális területeken fejlesztéseket, óvoda-, iskolaberuházásokat – egészen pontosan részleteztük, mire kell az a pénz. Erre azt mondta Fürjes Balázs, hogy átlátható, korrekt javaslatot kaptak. A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselői is jelen voltak a megbeszélésen, és a Miniszterelnökségről is hívtak utána azzal, hogy felterjesztik a kormánynak a javaslatunkat. Az én optimizmusom abból táplálkozott, hogy ezek az emberek, akikkel beszéltünk, fogadókészeknek tűntek a terveinkre. Aztán a kormány úgy döntött, hogy Budapestnek semmi sem jut.
• Legalábbis azoknak a kerületeknek nem, amelyeknek ellenzéki a vezetése. Az is valami, hogy tudtak tárgyalni. De a viccben is van jó rendőr és rossz rendőr a leosztott szereposztás szerint.
• Először tudunk személyesen beszélni, hosszú idő után. Ez mindenképpen biztató. Kezdjük is ott, ahol abbahagytuk. Pár hónappal ezelőtt – nem tudom másként mondani – kincstári optimizmussal azt mondta, hogy tárgyalnak a kormányzat képviselőivel az úgynevezett kompenzációról. És bizakodó, mert ugyan nagyon sok pénzt elvettek az önkormányzattól a járványra és a gazdasági nehézségekre hivatkozva, de annyi fontos és jó tervvel áll elő az újbudai vezetés, hogy biztosan jut ide is a beígért kormányzati kompenzációból. Nem jutott...
Egyrészt nem lehet úgy vezetni egy intézményt, hogy az emberből teljesen hiányozzon az optimizmus. Másrészt egyedül az iparűzési adó miatt 1 milliárd 54 millió forintot vesztettünk, nem beszélve az összes többi elvonásról, adóemelésről. Nem tettünk mást, csak felvázoltunk egy 930 millió forintos tervet a Fürjes Balázs államtitkár vezette csapatnak arról, mit szeretnénk. Egészségügyi, szociális területeken fejlesztéseket, óvoda-, iskolaberuházásokat – egészen pontosan részleteztük, mire kell az a pénz. Erre azt mondta Fürjes Balázs, hogy átlátható, korrekt javaslatot kaptak. A Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselői is jelen voltak a megbeszélésen, és a Miniszterelnökségről is hívtak utána azzal, hogy felterjesztik a kormánynak a javaslatunkat. Az én optimizmusom abból táplálkozott, hogy ezek az emberek, akikkel beszéltünk, fogadókészeknek tűntek a terveinkre. Aztán a kormány úgy döntött, hogy Budapestnek semmi sem jut.
• Legalábbis azoknak a kerületeknek nem, amelyeknek ellenzéki a vezetése. Az is valami, hogy tudtak tárgyalni. De a viccben is van jó rendőr és rossz rendőr a leosztott szereposztás szerint.
Bíztunk benne, szerettük volna, ha megkapják az újbudaiak a tervekben szereplő szükséges beruházásokat.
• Mi az, ami most veszélybe került?
• Mi az, ami most veszélybe került?
A tervezett fejlesztések, óvodák, bölcsődék bővítése, illetve rendbehozatala, iskola rendbehozatala, a szociális területek szükséges támogatása, a gyermekegészségügyi központ kialakításával kapcsolatos plusz kiadások.
• Ezek teljesen elúsztak?
Reméljük, nem örökre. A jelenlegi költségvetésből ugyan nem tudjuk megvalósítani ezeket, de amint lehet, elővesszük a terveket. Mert ezeket meg kell csinálni. Ha nem idén, akkor jövőre.
• Az iparűzési adót már említette, a nagy pénzügyi veszteség másik oka nyilván a parkolási díjak elmaradása. Ahol nemcsak pénzről van szó, hanem a közlekedés szabályozásáról is. Meg tudnak-e állni a kerületben az itt élők, vagy sem.
• Az iparűzési adót már említette, a nagy pénzügyi veszteség másik oka nyilván a parkolási díjak elmaradása. Ahol nemcsak pénzről van szó, hanem a közlekedés szabályozásáról is. Meg tudnak-e állni a kerületben az itt élők, vagy sem.
Érthetetlen, hogy a járvány elleni küzdelmet miként segíthette a parkolási díjak elmaradása. Áldatlan állapotok voltak, amikor a lakók gyakran nem tudtak parkolni, hosszan kellett keringeniük, míg helyet találtak. Ráadásul az így kialakuló dugók továbbszennyezték a levegőt. És valóban, komoly bevételkiesést okozott mindez.
• Sok bírálat érte önöket, hogy ingatlanokat adnak, a kritikusaik szerint kótyavetyélnek el, elherdálják az aranytartalékokat...
• Sok bírálat érte önöket, hogy ingatlanokat adnak, a kritikusaik szerint kótyavetyélnek el, elherdálják az aranytartalékokat...
A kerület tartalékait természetesen nem használjuk fel. Olyan ingatlanokat akarunk eladni, amelyek a kerület számára érdemleges hasznot nem hoznak, fenntartásuk azonban kiadással jár. Ahogy arról már beszéltünk, nagyon komolyan csökkentek a bevételeink, a támogatásaink. De az önkormányzat feladatai ettől még megmaradtak. Nekünk működtetnünk kell ezt a szervezetet, hogy legyen bölcsőde, óvoda, egészségügyi ellátás, szociális ellátás. Nem lehet mérlegelni, ezeknek menniük kell tovább, akármennyit vesz el tőlünk a kormány. Ráadásul nemcsak a bevételeink csökkentek, de jelentősen felemelték az úgynevezett szolidaritási adót is, amit be kell fizetnünk a jóval kevesebb pénzünkből. Tavaly márciustól mostanáig 9,2 milliárd forint veszteség érte az önkormányzatot.
• Több mint kilencmilliárd forint?
• Több mint kilencmilliárd forint?
Igen, ez egyharmad évnyi költségvetésünk. Valamit ebből pótolni kell, hogy működőképesek maradjanak az intézmények. Ezért igen, ingatlan- és telekeladásra kényszerültünk. De elődeink, az elmúlt tíz évben, amikor a Fidesz kormányzott, a fővárosi vezetés és Újbuda Önkormányzata is fideszes volt – ám nem dühöngött járvány, és pénzt sem vettek el az önkormányzattól – összesen 2,8 milliárd forintért adtak el ingatlanokat és lakásokat. Vajon miért? És az nem volt feltűnő? Csak akkor kiáltanak „ingatlanmutyit”, ha mi kényszerülünk erre?
• Azért van, aminek az eladásától visszaléptek. Itt van ez a sarokteleknek nevezett ingatlan, amelyet mégsem értékesítenek.
Külön történet ez. 2015-ben, az akkori fideszes önkormányzat a nemzeti vagyonkezelővel aláírt egy szerződést, amelynek értelmében két hatszintes ház épülhet arra a területre. Most olyan fideszes képviselő is tiltakozott a beépítés ellen, aki annak idején támogatta azt a megállapodást. Csak most ez jó heccelni az embereket. Akkor elfelejtett egyeztetni a környékbeliekkel a Hoffmann Tamás vezette önkormányzat. Miután mi, meghallgatva a lakók érvelését, érvénytelenítettük a pályázatot, néhány nappal később a vagyonkezelőtől kaptunk egy felszólítást, hogy mintegy 55 millió forintra fogja a kerületet megbírságolni, mert az nem teljesíti a szerződésben vállaltakat, a két hatemeletes ház megépítését.
• Miért kell büntetést fizetni, ha nem épít egy telken, amit nem ad el?
A telek egyharmada, 1100 négyzetméter, az államé. Az volt a feltétel, ha elkészülnek az épületek, azt a telekrészt az állam átadja az önkormányzatnak. De most már ez nem lesz így, ezért megbüntetik a kerületet szerződésszegés címén, azt az 1100 négyzetméteres részt pedig megtartja az állam.
• Oda akár építhet is?
Igen.
• És ahhoz az önkormányzatnak már sok köze nincs. Sok ilyen hely van. A Kopaszi-gáttól kezdve csomó helyszínen folynak igen jelentős építkezések, amelyekbe az önkormányzat nem szólhat bele. A kerületi rozsdaövezetekbe szintén állami döntéssel lehet építeni.
Létezik a kiemelt állami beruházás intézménye. Vagyis nem kell a kerületi építési szabályzatnak megfelelni, nincs szükség a mi véleményünkre. Lásd Mol-torony. Egyszerűen az ilyen beruházásoknál nem kell kérni a mi hozzájárulásunkat. Valóban, több ilyen van a kerületben. A Lágymányosi-öbölben egy önálló városrész jön létre 25 ezer munkahellyel, ötezer ember otthonával. A Galvani híd is hasonló konstrukció. A Bikás dombnál épülő lakások, üzletek, a kelenföldi indóház és még sorolhatnám, mind kiemelt állami beruházások. Ráadásul amikor átvettem az önkormányzatot 2019 októberében, több mint 9 ezer építési engedély már ki volt adva, benne lakóparkoké is, és négyezer felépült lakásnál már csak a jogi ügyek maradtak hátra. Vagyis azt, ami most kinő a földből – sokszor akár a zöld terület kárára – örököltük, nem tudunk mit tenni, mert érvényes engedélyek alapján épülnek, amelyeket még a fideszes vezetés alatt adtak ki.
• Mi lesz az Újbudára tervezett dél-budai centrumkórházzal?
Legutoljára még arról volt szó, hogy európai uniós forrásokra alapozzák a beruházást. Aztán ezt a kormány nem hívta le. Most sem látjuk, hol van rá pénz a költségvetésben, de biztos meglesz majd. A szomorú az egészben az, hogy 2015 februárjában egy gödöllői Fidesz-frakcióülés után jelentette be Rogán Antal a szuperkórházat. Azóta eltelt hat év. És nem jutottak el még az alapkő letételéig sem, bár egy nagy táblát már kiraktak az építkezés helyére. Az egész olyan, mint egy mézesmadzag. Amikor az egészségügyet éri sok kritika, akkor ígérnek egy szuperkórházat sok milliárdért. Aztán nem történik semmi. Most talán 2026 az új határidő.
• Vagyis azt mondja, nem érdemes azért aggódni, milyen lesz hozzá mondjuk az infrastruktúra, miként lehet majd megközelíteni.
Biztos csodálatos kórház jön létre. De hogy hogyan lehet odajutni, az egyelőre valóban nagy kérdés. Tömegközlekedéssel jelenleg nem igazán lehet elérni azt a területet. Aki pedig Érd felől jön Budapestre, az tudja, Őrmezőnél micsoda dugók tudnak kialakulni. Persze biztos megtalálják majd a megoldást, de ez vajon mennyivel fogja növelni a már jelenleg is több mint 200 milliárdra tervezett beruházás költségét?
• Déli Körvasút fejlesztése, Hamzsabégi sétány helyzete. Mire lehet itt számítani?
Ez is olyan ügy, amit a korábbi önkormányzat elfelejtett megosztani az ott élőkkel, de velünk is. Mi akkor szembesültünk az egésszel, amikor valakik nekiálltak pöttyözni az ottani fák törzsét. Elkezdtünk utánajárni, miért jelölgetik kivágásra a fákat, és akkor a MÁV felvilágosított, hogy itt évek óta folyik a tervezés a sínhálózat bővítésére. Mikor ez kiderült számunkra, akkor tudtunk hozzákezdeni a lakók érdekeinek megvédéséhez. Rengeteget tárgyaltunk az állammal, hogy megpróbáljuk a lehető legjobbat kihozni. Nem könnyű a helyzetünk, mert ez is kiemelt állami beruházás.
• Mi lehet itt a legjobb? Vagy fa, vagy vonat.
Bemutatták a terveket, amelyek arról szólnak, hogy a Hamzsabégi út végre zöldterületté lesz nyilvánítva, mert eddig útnak számított. A következő Fővárosi Közgyűlés, reméljük, zöldterületté fogja nyilvánítani.
• És ez megmenti a fákat?
Most azon folyik a harc, hogy a vasúti töltéstől milyen távolságra kell biztosítani a munkagépek helyét. Először 6,25 méterben határozták ezt meg. Mi ezt sokalltuk. A töltésen lévő fák a MÁV-hoz tartoznak, így a 6,25 méteren belül található fák eshetnek áldozatul. De a környező épületek nyílászáróit kicserélik hangszigeteltre, a vasúti pályát úgy alakítják, hogy a tervek szerint a zajterhelés kisebb lesz, mint most. Hangterelő falakat építenek. Ha úgy valósul meg minden, ahogy a terveken szerepel, akkor egész jó lesz. A sétányt kiépítik egészen a Duna-partig, fákat telepítenek a kivágottak helyett. Egy csomó dolgot vállaltak. Persze folyamatosan törődnünk kell azzal, mi történik itt. Bakai-Nagy Zita alpolgármester minden nap követi az eseményeket, hogy az ott élők érdekeit képviselni tudjuk. Nem könnyű.
• Túl vagyunk a járvány harmadik hullámán, kell-e készülnie az önkormányzatnak egy esetleges negyedikre?
Igen. Amíg egész biztosan nem küzdöttük le a járványt, készülni kell. Sokan még mindig nem oltatták be magukat, ez növeli a járvány feltámadásának veszélyét. Bízom benne, hogy elkerülhető a negyedik hullám, meggyőzhetők az emberek, hogy oltassák be magukat. És akkor egy összefüggő járvány kialakulásának nem lesz meg még a feltétele sem. A mutánsok miatt az emberek nyolcvan százalékának oltottnak kellene lennie, hogy kialakuljon a közösségi védelem. Ettől sajnos még messze vagyunk. Szóval, óvatosnak kell maradnunk. Az a hálózat, amit létrehoztunk, a mi operatív törzsünk, amelyik itt működött, az a terv, amivel biztosítottuk a szűréseket óvodáknál, bölcsődéknél, szociális területen, az önkormányzatnál, a call centerünk, a folyamatos információadás az Újbuda újságban és tévében, ahol Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos és Komáromi Zoltán családorvos adott rendszeresen tájékoztatást – ezt a hálózatot fenn kell tartanunk.
D. J.
• Miért kell büntetést fizetni, ha nem épít egy telken, amit nem ad el?
A telek egyharmada, 1100 négyzetméter, az államé. Az volt a feltétel, ha elkészülnek az épületek, azt a telekrészt az állam átadja az önkormányzatnak. De most már ez nem lesz így, ezért megbüntetik a kerületet szerződésszegés címén, azt az 1100 négyzetméteres részt pedig megtartja az állam.
• Oda akár építhet is?
Igen.
• És ahhoz az önkormányzatnak már sok köze nincs. Sok ilyen hely van. A Kopaszi-gáttól kezdve csomó helyszínen folynak igen jelentős építkezések, amelyekbe az önkormányzat nem szólhat bele. A kerületi rozsdaövezetekbe szintén állami döntéssel lehet építeni.
Létezik a kiemelt állami beruházás intézménye. Vagyis nem kell a kerületi építési szabályzatnak megfelelni, nincs szükség a mi véleményünkre. Lásd Mol-torony. Egyszerűen az ilyen beruházásoknál nem kell kérni a mi hozzájárulásunkat. Valóban, több ilyen van a kerületben. A Lágymányosi-öbölben egy önálló városrész jön létre 25 ezer munkahellyel, ötezer ember otthonával. A Galvani híd is hasonló konstrukció. A Bikás dombnál épülő lakások, üzletek, a kelenföldi indóház és még sorolhatnám, mind kiemelt állami beruházások. Ráadásul amikor átvettem az önkormányzatot 2019 októberében, több mint 9 ezer építési engedély már ki volt adva, benne lakóparkoké is, és négyezer felépült lakásnál már csak a jogi ügyek maradtak hátra. Vagyis azt, ami most kinő a földből – sokszor akár a zöld terület kárára – örököltük, nem tudunk mit tenni, mert érvényes engedélyek alapján épülnek, amelyeket még a fideszes vezetés alatt adtak ki.
• Mi lesz az Újbudára tervezett dél-budai centrumkórházzal?
Legutoljára még arról volt szó, hogy európai uniós forrásokra alapozzák a beruházást. Aztán ezt a kormány nem hívta le. Most sem látjuk, hol van rá pénz a költségvetésben, de biztos meglesz majd. A szomorú az egészben az, hogy 2015 februárjában egy gödöllői Fidesz-frakcióülés után jelentette be Rogán Antal a szuperkórházat. Azóta eltelt hat év. És nem jutottak el még az alapkő letételéig sem, bár egy nagy táblát már kiraktak az építkezés helyére. Az egész olyan, mint egy mézesmadzag. Amikor az egészségügyet éri sok kritika, akkor ígérnek egy szuperkórházat sok milliárdért. Aztán nem történik semmi. Most talán 2026 az új határidő.
• Vagyis azt mondja, nem érdemes azért aggódni, milyen lesz hozzá mondjuk az infrastruktúra, miként lehet majd megközelíteni.
Biztos csodálatos kórház jön létre. De hogy hogyan lehet odajutni, az egyelőre valóban nagy kérdés. Tömegközlekedéssel jelenleg nem igazán lehet elérni azt a területet. Aki pedig Érd felől jön Budapestre, az tudja, Őrmezőnél micsoda dugók tudnak kialakulni. Persze biztos megtalálják majd a megoldást, de ez vajon mennyivel fogja növelni a már jelenleg is több mint 200 milliárdra tervezett beruházás költségét?
• Déli Körvasút fejlesztése, Hamzsabégi sétány helyzete. Mire lehet itt számítani?
Ez is olyan ügy, amit a korábbi önkormányzat elfelejtett megosztani az ott élőkkel, de velünk is. Mi akkor szembesültünk az egésszel, amikor valakik nekiálltak pöttyözni az ottani fák törzsét. Elkezdtünk utánajárni, miért jelölgetik kivágásra a fákat, és akkor a MÁV felvilágosított, hogy itt évek óta folyik a tervezés a sínhálózat bővítésére. Mikor ez kiderült számunkra, akkor tudtunk hozzákezdeni a lakók érdekeinek megvédéséhez. Rengeteget tárgyaltunk az állammal, hogy megpróbáljuk a lehető legjobbat kihozni. Nem könnyű a helyzetünk, mert ez is kiemelt állami beruházás.
• Mi lehet itt a legjobb? Vagy fa, vagy vonat.
Bemutatták a terveket, amelyek arról szólnak, hogy a Hamzsabégi út végre zöldterületté lesz nyilvánítva, mert eddig útnak számított. A következő Fővárosi Közgyűlés, reméljük, zöldterületté fogja nyilvánítani.
• És ez megmenti a fákat?
Most azon folyik a harc, hogy a vasúti töltéstől milyen távolságra kell biztosítani a munkagépek helyét. Először 6,25 méterben határozták ezt meg. Mi ezt sokalltuk. A töltésen lévő fák a MÁV-hoz tartoznak, így a 6,25 méteren belül található fák eshetnek áldozatul. De a környező épületek nyílászáróit kicserélik hangszigeteltre, a vasúti pályát úgy alakítják, hogy a tervek szerint a zajterhelés kisebb lesz, mint most. Hangterelő falakat építenek. Ha úgy valósul meg minden, ahogy a terveken szerepel, akkor egész jó lesz. A sétányt kiépítik egészen a Duna-partig, fákat telepítenek a kivágottak helyett. Egy csomó dolgot vállaltak. Persze folyamatosan törődnünk kell azzal, mi történik itt. Bakai-Nagy Zita alpolgármester minden nap követi az eseményeket, hogy az ott élők érdekeit képviselni tudjuk. Nem könnyű.
• Túl vagyunk a járvány harmadik hullámán, kell-e készülnie az önkormányzatnak egy esetleges negyedikre?
Igen. Amíg egész biztosan nem küzdöttük le a járványt, készülni kell. Sokan még mindig nem oltatták be magukat, ez növeli a járvány feltámadásának veszélyét. Bízom benne, hogy elkerülhető a negyedik hullám, meggyőzhetők az emberek, hogy oltassák be magukat. És akkor egy összefüggő járvány kialakulásának nem lesz meg még a feltétele sem. A mutánsok miatt az emberek nyolcvan százalékának oltottnak kellene lennie, hogy kialakuljon a közösségi védelem. Ettől sajnos még messze vagyunk. Szóval, óvatosnak kell maradnunk. Az a hálózat, amit létrehoztunk, a mi operatív törzsünk, amelyik itt működött, az a terv, amivel biztosítottuk a szűréseket óvodáknál, bölcsődéknél, szociális területen, az önkormányzatnál, a call centerünk, a folyamatos információadás az Újbuda újságban és tévében, ahol Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos és Komáromi Zoltán családorvos adott rendszeresen tájékoztatást – ezt a hálózatot fenn kell tartanunk.
D. J.
