A rendszerváltás a mindennapokba először csak annyi változást hozott, hogy szép lassan beszivárgott az életünkbe a Gorenje hűtő és egyéb nyugati termékek. Okulva ’56-ból az emberek jóval óvatosabbak lettek. Ha visszanézzük Nagy Imre temetését, akkor egyértelműen látszik, hogy ősz hajú embert nem is lehet látni a felvételeken. Ennek nagyon prózai oka volt. Az a generáció, aki átélte az 56-os forradalmat, nem hitt abban, hogy a szovjet csapatok valóban kivonulnak hazánkból – mesélte a hallgatóknak Boross Péter, aki a rendszerváltás előkészületeiben az előbb említett okokból nem vett részt. Csak akkor kezdte komolyan venni, amikor a fórum élére régi barátja, Antall József állt. Az első szabadon választott miniszterelnökünk olyan karizmatikus személyiség volt, aki mindig saját maga elé helyezte a haza sorsát. Boross Péter szerint ma sokan illetik kritikával az Antall kormányt, de azt elfelejtik, hogy egy teljesen új rendszert kellett felépíteni és ekkor még mindenki csak ízlelgette a demokráciát. A szovjet megszállás után bezárult egy nagy piac, a keleti kapu, a nyugat pedig – a közhiedelemmel ellentétben - egyáltalán nem várt minket tárt karokkal. A keleti blokk felszabadulásával túlkínálat lépett fel a piacon, nekünk pedig - kényszerhelyzet lévén - el kellett fogadnunk azokat a feltételeket, amelyeket a nyugat diktált. - Biztosan lett volna jobb megoldás ezeknek a kritikus helyzeteknek a kezelésére, de akkor és ott nekünk kellett döntenünk. Antall József pedig mindig úgy hozta meg a döntéseit, hogy az a legjobb legyen a magyarok számára. Emlékszem egyszer borzasztó fogfájással jött be egy értekezletre. Megkérdeztem, miért nem megy el a fogorvoshoz. Ő azt válaszolta, hogy a fogorvosa délután rendel. Fel sem merült benne, hogy visszaéljen a hatalmával és soron kívüli ellátást kérje - emlékezett vissza legjobb barátjára Boross Péter. Simicskó István a rendszerváltozás idején épp sorkatonai szolgálatát töltötte. Leszerelés után apja vállalkozásában segédkezett, de a történelem iránti szeretete miatt a politikai érdeklődése is megnőtt. Az első választásokon az MDF-re szavazott és a miniszterelnök halálakor ő is sorba állt édesapjával, hogy lerója a kegyeletét az államférfi emléke előtt. Majd elkezdte keresni a helyét, hogy hol és hogyan tudna segíteni a hazának. Az MDF akkor erős párt volt, így egy gyengébb, de szintén keresztény-konzervatív értékeket valló párt, a KDNP mellé szegődött. A belső viták miatt döntött úgy 96-ban, hogy nem folytatja tovább a párton belül, ekkor kapott egy felkérést Kövér Lászlótól, hogy folytassa a megkezdett munkát a Fidesz színeiben. - Szabolcsi parasztgyerekként kezdtem az életem, saját tapasztalatból is tudom, milyen megküzdeni a mindennapokért. Ennek köszönhetően tanultam meg értékelni azt, amink van és hiszem, hogy összefogással előre tudjunk lendíteni a saját magunk és a magyarság sorsát - mondta. Hoffmann Tamás életében a politikának gyermekkora óta meghatározó szerepe volt, ugyanis a szülei a kommunizmusnak igazi kárvallottjai voltak. A polgármester a Szabad Európa rádión nőtt fel és már egészen fiatalon is jelentkeztek nála rendszerellenes megnyilvánulások. - Úttörőként hasonló gondolkodású csapattársaimmal megalapítottuk a Napóleon őrsöt, amely csak pár napig maradhatott életben – mesélte a kerület első embere, aki 1989-ben csatlakozott a Fideszhez. A szüleim a konzervatívabb MDF-ben látták a jövőt, míg engem magával ragadott a Fidesz lendülete. Emlékszem az első Budai Parkszínpadon tartott összejövetelre, amelyről úgy jöttem el, hogy ebben a pártban látom a jövőt - mesélte. Hoffmann Tamás aktív tagja volt az Ellenzéki Kerekasztalnak, valamint aktívan vett részt az összes országgyűlési választáson is. Az első választáson mindhárom újbudai jelölt Deutsch Tamás, Sasvári Szilárd és Fodor Gábor is bekerült a Parlamentbe. Igaz, csak listáról, de ami ennél is érdekesebb, hogy az első kampány feliratai évtizedeken keresztül fennmaradtak, amelyet többek között a Gomba falai is őriztek.
K.A.
|
|
