Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 17. szerda, Endre, Elek

A víz védelmére figyelmeztet a BME professzora

Újbuda   |   2016, január 11 - 15:59
Nyomtatóbarát változatSend by email

Somlyódy László professzor még 2015-ben vette át az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) legrangosabb elismerését, a Dunbar-díjat, a víz- és szennyvízkezelés tudományos, technológiai és kutatási területén elért, nemzetközi szinten is kimagasló szakmai munkájáért. A díjjal kapcsolatos elismerést a napokban tette közzé honlapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Az EWA Tudományos és Szakmai Bizottsága legjelentősebb kitüntetésére 2015-ben a nemzetközi szakmai zsűri egyhangú támogatásával Dr. Somlyódy László professzort javasolta. A díjat az Európai Vízügyi Szövetség elnöke, Kovács Károly adta át a Magyar Tudományos Akadémia Kupolatermében. A hivatalos indoklás szerint a díjazott nemzetközi szinten is kimagasló szakmai munkát végez a víz- és szennyvízkezelés tudományos, technológiai és kutatási területén.

„A vizes szakma legismertebb díja a Stockholm Water Prize, amelyet 1990 óta adnak át, kapta már hidrológus, mérnök, biológus, kémikus, ökológus, szennyvíz-technológiával foglalkozó szakember, közgazdász stb. A Dunbar medál az európai mezőny talán legismertebb díja a szennyvíztisztítás és a vízminőség területén. Több mint négy évtizede, 1973 óta adják ki háromévente egyszer, mindig egyetlen díjazottnak” – mondta Somlyódy László akadémikus, a BME Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék professzor emeritusa, hozzátéve, hogy a brüsszelit követően a Budapesten rendezett díjátadón magyarul mondta el angol nyelvű ünnepi előadását. „Előadásomban is szóltam arról, hogy Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában 50%-kal nőtt a kibocsájtott szennyvizek mennyisége az elmúlt 20 év alatt. Ráadásul minden jel e tendencia folytatódására utal, 2050-ig akár megduplázódhat ez az arány. Olyan erőforrásról van szó, amelynek hihetetlen értéke van, és amire nem vigyázunk, sem egyenként, sem a kormányok, sem a világ. Pénzt nem megfelelően költenek rá és a trendek kedvezőtlenek” – figyelmeztetett Somlyódy László, aki úgy véli, hiába beszélünk a fenntarthatóságról, amíg az eltűnő vizekkel alig törődünk. „Dél-Európában, Indiában, Kínában, Ausztráliában, Kaliforniában folyók, tavak, felszín alatti vizek tűnnek el. Peking óriási térségében a talajvíz szintje évente akár 5 méterrel süllyed. Van, ahol több száz méter mélyről próbálnak vizet hozni, és visszapótlódás nincs. Agyonvágunk térségeket a víz túlzott kitermelésével. És ez nemcsak pénz, hanem kapacitás, szemlélet, korrupció kérdése a feltörekvő országokban.”

forrás: maszesz.hu

„Legutóbb tíz bajt írtam össze – folytatta –, ezek szinte mind ugyanazokban a fejlődő országokban a legsúlyosabbak: Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Ázsiában. A népesedés, a városiasodás, az éghajlatváltozás miatt csökken az egy főre jutó víz, a szennyezések pedig folyamatosan növekszenek. A szélsőséges jelenségek mellett még mindig egy milliárd ember nem fér hozzá biztonságos ivóvíz-ellátáshoz, két és fél milliárdan nem rendelkeznek megfelelő higiénés körülményekkel, magas a csecsemőhalálozási ráta. A Föld népességének fele nemzetközi vízgyűjtőkön él, ahol több ország harcol a kevés vízért, és ez politikai konfliktusokkal párosulhat, ez utóbbi talán a legnagyobb veszély” – mondta.

„Mi sem függetleníthetjük magunkat, hiába van nálunk (ma még) elegendő víz. Európa éghajlatának változása és a globalizáció hatást gyakorol a magyar vízgazdálkodásra. A kontinensen is jellemző a túlzott mértékű talajvíz-kitermelés, és ennek következménye Dél-Európában, hogy a tengervíz beszivárog és keveredik az édesvízzel. Vannak olyan városok, ahol a tengervíz és az édesvíz keverékét termelik ki, amit újabban már sótalanítani kell. Ezt 20 évvel ezelőtt egyáltalán nem gondolták. Mi több, egyre nő a tengerek közelében élők száma (ma 100 millió feletti), és a tengervíz helyettesítő forrás lett, amellyel eddig szinte nem is számoltak. A technológiai kutatások és fejlesztések, az innovációk is ebbe az irányba mennek, a költségek rohamosan csökkennek. Természetesen az energiaárak befolyásolják e technológia versenyképességét, így nem lehet ezt lokális műszaki kérdésként szemlélni. Lobbik feszülnek egymásnak, nyomják lefelé az árakat” – összegezte a professzor.

„A vízlábnyomunk Európában is túlságosan nagy. A vízkérdés pedig összefügg a migrációval és számos egyéb tényezővel. Internetes híreket olvasva kiderül, hogy a jordániai menekülttáborokban több százezer ember él egymás hegyére-hátára felhúzott épületekben rossz tisztálkodási körülmények között. Nem önmagában az éghajlat változása, hanem annak a vízre gyakorolt hatása a migráció egyik fontos kiváltó oka” – hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor ahol erősödik a középosztály (pl. Kína), ott nő a vízfogyasztás. Az árukba beépült ún. virtuális víz határokon átnyúló, növekvő forgalma a globalizáció hatását fejezi ki (mértéke ma a globális vízfogyasztás mintegy 40 %-át teszi ki).

Józsa János, a BME rektora laudációjában megjegyezte, hogy Somlyódy László mindig szem előtt tartotta az oktatás és a tudásátadás fontosságát. Nemcsak új technológiákat fejlesztett és követte megvalósulásukat, hanem képes volt lelkesíteni a hazai és a nemzetközi szakmai közélet tagjait, szakembereit, szakmai szövetségeit. „Sokszor beszélgetünk a rektor úrral alapkérdésekről, pl. a magyar vízügy és a vízgazdálkodási kutatások helyzetéről Magyarországon” – osztotta meg Somlyódy László.

Somlyódy László sajnálattal beszélt arról, hogy néhány éve bezárták a vízgazdálkodás tudományának fellegvárát, a VITUKI-t (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ). „A magyar vízgazdálkodás így hiányos kutatási háttérrel rendelkezik, elsősorban a különböző egyetemeken, köztük a BME-n, nem valamely egységes stratégia érdekében, hanem a pályázati és az egyetemi céloknak megfelelően.” Most már az MTA Elnöki Bizottsága keretei között szorgalmazta a vízzel kapcsolatos kutatóbázis hálózati újjászervezését az egyetemekre építve, megerősítve az Akadémiával és kormányzati támogatással. Sürgette a bajai Eötvös József Főiskola integrálását a felsőfokú oktatásba a vízi mérnökök gyakorlatorientált képzőhelyeként, főiskolai BSc képzést nyújtva. „A jövőjét biztosítani kell, mert nagy szükség van rá a gyakorlatban”.

A professzor végül a 2015. decemberi határidőre készített Kvassay Jenő Tervet (A Kvassay Jenő Terv elkészítése és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata c. KEOP projekt – szerk.) említette, amelynek minőségbiztosításában egy tanácsadó testület élén maga is részt vett. „E stratégia a szemléletváltás jegyében intézkedési tervet tartalmaz 2020-ig az árvizek, a belvizek, az aszályok okozta károk elhárítására, a megelőzésre és a területhasználattal történő integrációra, a szennyvíztisztítás és a vízi közművek kérdéseinek kezelésére, a vizek jó állapotának elérésére. Erre épül az alternatív utakat felvázoló, 2030-ig tervezett stratégia. A EU Víz keretirányelvéhez is illeszkedő dokumentum feltehetően jövő év elején kerül a kormány asztalára. Elfogadását követő gyakorlatba ültetése már 2016-tól időszerű.

Somlyódy László 1943-ban született. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke professzor emeritusa, korábbi tanszékvezetője. 1999 és 2005 között az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnöke volt. A Magyar Mérnök Akadémia, az Európai Környezettudományi Alapítvány, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, a Nemzetközi Vízügyi Szövetség (IWA), számos magyar, európai és nemzetközi magas szintű tanácsadó testület tagja. Tíz könyv és mintegy százhúsz cikk szerzője.
A Nemzetközi Vízügyi Szövetség (IWA) elnökeként (2004-2006) sikerrel egyesítette a korábban külön működő ivó- és szennyvizes szakterületeket a szövetségben. 2006-2009 között az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Tudományos Bizottságának elnöke volt. A VITUKI Vízminőség-védelmi Intézet igazgatója, majd a VITUKI főigazgatója. Egyik alapítója és elnöke volt 2002-2012 között a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetségnek (MaSzeSz).

forrás: bme.hu

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orgonák éjszakája a 4-es metróban

A 4-es metró megállói nem csak építészeti szempontból kiemelkedőek, de kultúraközvetítő szerepük is tagadhatatlan, hiszen átadásuk óta számtalan zenei és irodalmi rendezvény helyszínéül szolgáltak már eddig is. Örömmel tudatjuk, hogy zenekedvelő utasaink számára az idei nyár sem telik metrókoncert nélkül, bár a megvalósulás nem mondható éppen hagyományosnak.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.