Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 20. vasárnap, Friderika

Aki elhagyta Pestet Budáért

Újbuda   |   2020, június 22 - 16:34
Nyomtatóbarát változatSend by email

Vadházasság, frigy, gyermek és új románc – Kosztolányi Dezső élete legintenzívebb négy évét töltötte Lágymányoson-

"Ó, mint imádlak, mint szeretlek, csordult szivem bálványa, Pest” – sóhajt fel a már érett korú Kosztolányi Dezső Budapest című versében. A Szabadkáról származó író-költő tizennyolc esztendősen kerül a fővárosba, és bár az elején még tisztes távolságból szemléli a pezsgő életet, hamarosan beszippantja a nyüzsgő nagyvárosi miliő. Olyannyira, hogy megannyi művének visszatérő motívumává válik a városi idill, és persze annak árnyoldala is. Legyen szó legényélete helyszínéről, Pestről, vagy családalapításának helyszínéről, Budáról.
A keresztszülei után Kosztolányi Dezső István Izabellaként anyakönyvezett fiatalember 1903-ban érkezik meg Budapestre, ahol józsefvárosi diákszállókon, hónapos szobákban, kis albérletekben lakik, lehetőleg közel az Egyetem téri bölcsészkarhoz. A szemináriumokon találkozik össze Karinthy Frigyessel, akivel életre szóló barátságot köt. Sok a közös tulajdonságuk: egyszerre futnak be szerzőként, mindketten élnek-halnak a jó tréfákért, szeretik a kávéházi életet – és ugyanannak a nőnek udvarolnak. Csak éppen nem egy időben.

Félreértésből született kapcsolat
Harmos Ilona színésznővel először Karinthy ismerkedik meg 1908-ban. Noha kapcsolatuk természetét később sem fedik fel, a nő Karinthyról szóló életrajzi regényében úgy fogalmaz, rengeteg időt töltenek együtt, annyit, hogy „Az ember tragédiájának minden sorát már kívülről tudta, annyiszor hallotta tőle”. Hogy miért nem alakul ki szorosabb kapcsolat közöttük, azt mindketten titokban tartják. Az viszont biztos, hogy a színésznő sohasem bocsájtja meg magának – és Karinthy Frigyes későbbi feleségeinek sem –, hogy a népszerű író nem őt vette el. Harmos Ilona 1910-ben, a Vígszínházban találkozik Kosztolányival. Egymás melletti széken ülnek, amikor az íróhoz odalép Kéri Pál újságíró. „Kérem, mutasson be a húgának!” – néz Ilonára, a köztük lévő hasonlóságra utalva. A félreértésből társalgás, később viharos kapcsolat alakul ki. A fiatalok hol összevesznek és szakítanak, hol kibékülnek és ismét összejönnek. Bizonyos esetekben Karinthy, máskor Kosztolányi unokatestvére, Csáth Géza boronálja őket össze újra. Vitáik legfőbb oka az, hogy Kosztolányi Dezső hallani sem akar házasságról.

 
A Szent Imre Kollégium bérháza
A se veled, se nélküled harc három évig tart. Ilona közben vidéki színházhoz megy, hogy véget vessen a kapcsolatnak, de végül ismét egymásra találnak. Házasságkötésről még ekkor sincs szó, ugyanakkor Kosztolányi hatalmas lépést tesz közös életük felé. Elhagyja egyik nagy szerelmét a másikért: Pestet Ilonáért. Budán, az akkori Fehérvári úton, a mai Bartók Béla út 15/A-ban 1912 szeptemberében vesz ki egy négyszobás lakást, amelyben együtt lakhatnak. Kosztolányi számára a lakás olyan helyszín, ahol megpihenhet, aludhat és írhat. Nem nagyon foglalkoztatja, hogy nincs benn fürdőszoba, nincs bevezetve a víz, a villany és a gáz, nem működik a felvonó. Miután összeköltözik Harmos Ilonával, még annyi energiát sem pazarol kényelmi igényeire, mint előtte, mert az ekkor még aktív színésznő észrevétlenül kezdi elrendezni körülötte a dolgokat. Harmos Ilona a szabadságát minden áron megőrizni óhajtó költőtől ekkortájt kapja a Görög Ilona művésznevet, amelyen utóbb novellái és más művei megjelennek. Többek között az ő írásából derült ki az is, milyen volt az új otthonuk. „A Szent Imre Kollégium bérházában, a Fehérvári út 15-ben, a mai Horthy Miklós úton, ugyanott, ahol az Élet szerkesztősége van, kap olcsó négyszobás, gőzfűtéses lakást az ötödik emeleten. Két szobát berendezünk, kettő üresen marad, egészen üresen. Konyhabútora nincs. Takarítónőt fogad, ő maga veszi fel. A takarítónő az első héten gyermeket hoz a világra. Dide semmit nem vett észre, amikor felfogadta. Sokat vagyok nála, de a házmesterek, takarítónők mogorván néznek rám. A helyzet fonáksága egyre jobban megmutatkozik.”

Családi fészekben
Kosztolányit nem érdekli új otthona, a saját érzései foglalják le. Túl nagy a változás az életében, el kell búcsúznia az „Üllői úti fáktól”, a bérelt szobák világától, ráadásul a századelő konvencionális világát mélyen sérti vadházassága. Az emberek nem nézik jó szemmel az élettársi kapcsolatot, ezért Kosztolányi, engedve a társadalmi nyomásnak, 1913-ban végül feleségül veszi Ilonát. A színésznő álma teljesül, mégsem tud tiszta szívvel örülni. „Restelkedem – írja önvallomásában. – Ha több bátorságom van, talán nemet mondok. Keserű a szájam íze. Arra gondolok, hogy nem csak szerelemből, de kicsit szánalomból is vett feleségül.”
Az esküvő után Kosztolányiné otthagyja a színházat, és férje karrierjének szenteli magát. Nem csupán a megértő és támogató írófeleség szerepét tölti be, hanem egyengeti is az alkotó útját, nem egy esetben ő adja az ötletet az aktuális regény vagy novella témájához. Kosztolányi nagyon sokat ad felesége szavára, nemcsak szakmailag, hanem az élet minden területén; Ilona hatására tér át többek között a nyers kosztra, bár csupán egy évig bírja. Házasságuk nem hangos a botrányoktól, beosztják a keresetet, csinosítgatják a családi fészküket, a külvilág számára kimondottan kispolgári életet élnek. A valóság ezzel szemben az, hogy Kosztolányi bármennyire örök hűséget fogadott is feleségének, betartania nem sikerül.

Édes Anna
1915-öt írunk, amikor megszületik a házaspár kisfia, Ádám. Hogy levegyék Ilona válláról az anyasággal járó terheket, dajkát fogadnak a gyermek mellé a huszonhárom éves Keresztes Erzsébet személyében, aki haláláig szoros kapcsolatot ápol az íróval. Ihlető múzsája Kosztolányi számos alkotásának, többek között a Kanári című novellájának, és egyik legsikeresebb művének, az Édes Annának is. Harmos Ilona így emlékszik vissza megismerkedésük időszakára: „A boldogság azonban egyelőre még tart, ellenemre is. Nagyon is ellenemre. Az az érzésem, hogy kicsöppentem és összefogtak ellenem. A gyermeken kívül most Bözsi, a dajka a legfőbb személy házban. … Már nemcsak a gyermeket kényezteti, hanem a lányt is, s a kényeztetés hatása még hamarább jelentkezik a lánynál, mint a gyermeknél. Rajongásával, engedékenységével mindenkit-mindenkit elront maga körül.”
Még csupán pár hónapos a fiuk, amikor Kosztolányi egyedül marad vele a Fehérvári úti lakásban, mert Ilonát a tátraszéplaki szanatóriumban gyógykezelik tüdőcsúcshurutja miatt. Bíró-Balogh Tamás Ha nem volnátok ti című művében úgy fogalmaz, Ilona „gyógyulási célú elvonulását testi gyengesége mellett valószínűleg más, lelki okok is magyarázhatják, például éppen Kosztolányi Bözsivel való rokonszenvezése”. A külön töltött időszakban Kosztolányi megpróbál maradéktalanul beszámolni nejének gyermekük fejlődéséről, olykor napi négy-öt levelet is ír, feltehetően lelkiismeret-furdalásból.

Búcsú a Fehérvári úttól
Ilona négy hónapnyi távollét után érkezik haza, ennyi idő kell neki ahhoz, hogy elfogadja a megmásíthatatlan tényt, miszerint „Édes Anna” életük szerves részévé vált. S ha ezen a helyzeten nem is tud változtatni, van, amin igen: új otthont keres maguknak, és persze Bözsinek. Olyat, ami rejtve van a nyüzsgő nagyváros és a kíváncsi szemek elől. A sok keresgélést végül siker koronázza, amelyre így emlékszik vissza a feleség: „Az uram elindul lakást keresni… Naphosszat járja a várost, végül csodálatosképpen egész közelben, a Tábor utca sarkán rábukkan egy ócska kis házra, picike, zordon kert közepén.” A Kosztolányi család 1916. november 11-én hagyja el Fehérvári úti otthonát, lezárva egy reményteli korszakot, maguk mögött hagyva életük érzelmekben és cselekményekben legintenzívebb négy évét.
K. A.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Újbuda visszaszerezte a támogatást  

Dr. László Imre, Újbuda polgármestere megvédte a gyermek-egészségügyi centrumot - 85 ezer gyereket lehet így sokkal magasabb színvonalon ellátni – Újbuda Önkormányzatának sajtóközleménye –

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.