Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 28. csütörtök, Stefánia

Aki elhozta Magyarországra az aerobikot

Újbuda   |   2018, február 22 - 14:08
Nyomtatóbarát változatSend by email

Szécsényiné Dr. Fekete Irén a mozgásban, a gimnasztikában hisz. Az eredmények őt igazolják, ugyanis nyolcvanhárom évesen irigylésre méltóan friss fizikálisan és szellemileg is. Egykori tanítványai már a saját gyermekeiket viszik az órákra, mert ragaszkodnak hozzá, hogy Irénke néni kezei alatt alakuljon ki a kicsik jól felépített izomzata, magabiztos testtudata és harmonikus mozgása - olvasható a Nők Lapjában.

A gellérthegyi ház földszintjén nagy, parkettás, tükrös tornaterem van, itt zajlanak délutánonként a gimnasztikafoglalkozások. A házat húsz évvel ezelőtt építették, a család először garázsban gondolkodott, de Irénke ragaszkodott hozzá, hogy az alsó szinten tornatermet alakítsanak ki. Úgy gondolta, idősebb korában sokkal könnyebb dolga lesz, ha nem kell naponta többször megmásznia a hegyet, hanem a tanítványok jönnek házhoz. Igaza lett. Az órákat nem hirdetik, nem reklámoznak, a tanítványok mégis sorban állnak.

AZ IDŐZSONGLŐR

Fekete Irén Nyírbátorban született, és már alsó tagozatos korában a mozgás volt a mindene: néptáncolt, atletizált és úszott, középiskolai tanulmányait a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban végezte, ahol folytatta az aktív sportolást. Érettségi után felvételt nyert a Testnevelési Főiskolára (TF-re), ahol elsősorban atletizált, így ismerte meg férjét, Dr. Szécsényi Józsefet, a világhírű diszkoszvetőt, akiről később a Sportszelet figuráját is mintázták.
1957-ben, a diplomája átvétele után mindketten Szentesen tanítottak, mert az anyósa egyedül élt Szegváron, és a férje szerette volna, ha a közelében lehetnek. Irénke hat évig volt a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára, ritmikus sportgimnasztika (RSG) szakosztályt alakított, és egy felnőtt első osztályú csapatot indított el az első, 1960-as országos bajnokságon. Ez a sportág akkoriban kezdett elterjedni. 1963-ban volt az első nemzetközi verseny Budapesten, amelyet utólag minősítettek világbajnokságnak, tizenegy nemzet vett részt rajta. 1963-ban a férjét felkérték, hogy oktasson a TF atlétikai tanszékén, Irénke pedig a Köbölkút utcai Általános Iskolában lett testnevelő tanár, amit nagyon élvezett. Kollégájával, Tarnócai Istvánnal együtt olyan magas színvonalú képzésben részesítették az alsó tagozatosokat is, hogy az iskolát akkoriban „Köböl Egyetemnek” nevezték. Nagyon jó eredményeket értek el tornában, atlétikában, labdajátékokban, mellette aktívan edzette az RSG-s (ma már RG-s) versenyzőket. 1976-ban kezdett a TF-en dolgozni, harmickét évig tanított ott, elsősorban ritmikus gimnasztikát, ami az ő idejében és kezdeményezésére kapott önálló tanszéket, és ahol oktattak táncot és aerobikot is.
Mindemellett az egyik legnagyobb sikerének a főiskolai szintű táncpedagógus szak kialakítását, beindítását tartja, amely a Testnevelési Egyetem szakmai közreműködésével a Táncművészeti Főiskola kihelyezett tagozataként valósult meg. Tíz évig tanított a Táncművészeti Főiskolán gimnasztikát, közben megalapította a ritmikus sportgimnasztika szövetséget, részt vett a nemzetközi bizottságok munkájában. Néha elgondolkodik azon, honnan volt ennyi ideje mindenre; délelőtt tanított, délután edzést tartott, írt öt tankönyvet, Mozgás, szépség, harmónia címmel ritmikus gimnasztika szakmai lapot adott ki, ledoktorált, miközben próbált anyaként, feleségként is helytállni.

JANE FONDA NYOMÁBAN

Irénkének köszönhetjük a magyarországi „aerobiklázat”, de a környező országokba is az ő közvetítésével jutott el a nyolcvanas évek óta népszerű mozgásforma.
– 1981-ben kint voltam a húgomnál Amerikában, akkoriban indult hódító útjára az aerobik. Elmentem Jane Fonda iskolájába, hogy megnézzem, mi is ez az egész. Elsőre azt gondoltam, hogy viszonylag leszűkült, zárt mozgásanyagot tanítanak. Fonda klasszikus balettozott fiatal korában, így főleg balettre épülő gyakorlatokat használt, a talajon végzett mozgás hasonlított jobban a gimnasztikára. A módszerében az volt az újdonság, hogy nagyobb ismétlésszámmal oktatott zenére. Kritikusan figyeltem, és egy hónapig eljártam az órákra. Hazajöttem, és azt gondoltam, hogy a mi módszerünk gazdagabb, mi jobban tudjuk a téridő dinamikai tényezőket felhasználni a gimnasztikai gyakorlatsorok összeállításánál. Elkezdtem a gyerekek edzésein a saját mozgásanyagunkat az aerobikkal kombinálni. 1983-ban felkeresett a Színészek és Újságírók Rangadójának főrendezője, hogy a Népstadionban megrendezett hatalmas érdeklődéssel kísért esemény szünetében lépjünk fel. Kiválogattam tizenkét gyereket, összeállítottam egy tízperces műsort. Latinovits, Ruttkai, Kabos és rengeteg más híres színész adta a műsort, mi voltunk a zárószám. A stadion állva tombolt. Másnap a TF minden tanszékén izzottak a telefonok, az egész ország aerobikozni akart. A kollégák kérdezték, hogy mit csináltam én előző nap a Népstadionban, mert egyszerűen nem lehetett a sok érdeklődőtől dolgozni. Az egyetem továbbképző intézete úgy döntött, meghirdetjük az aerobikoktatói továbbképzést, amire tömegével jelentkeztek.

forrás: Nők Lapja

Szécsényiné dr. Fekete Irén munkásságáról az Újbuda TV is készített műsort: 

https://www.youtube.com/watch?v=bF4lt8C-b88