Március utolsó napján rekordszámú koronavírus-megbetegedést (Covid-19) regisztráltak szerte a világban. Korábban az új igazolt fertőzöttek száma folyamatosan napi hetvenezer alatt volt, március 31-én viszont 75 ezer főnél lett pozitív a koronavírusteszt. Ezzel párhuzamosan a halálozások száma is csúcsot döntött: egy nap alatt több mint négyezer fő hunyt el a járvány miatt, ami az addigi összes áldozat 10 százalékát jelentette. Bár az adatok rémisztőnek tűnhetnek, tüzetesebben megvizsgálva látható, hogy a statisztikában egyszerre vannak benne azok az országok, ahol éppen tetőzik a járvány, ahol már lecsengőben van, illetve azok is, ahonnan korábban nem jelentettek megbetegedéseket.
A koronavírus-fertőzés rajthelyén, Kínában már majdhogynem véget ért a járvány – az új esetek zömét a külföldről mostanában hazatérők teszik ki –, Dél-Korea pedig a határozott, gyors és radikális fellépésnek köszönhetően egyértelműen meg tudta fékezni. Irán adatai is javultak, bár a szakemberek szerint ezeket a számokat óvatosan kell kezelni, a valóságban feltehetően jóval magasabbak a hivatalosan bejelentettnél. (Ez a gyanú egyébként a sokáig titkolózó Kínával szemben is fennáll szakértők szerint.)
Rossz hír, hogy az ázsiai országok után több kontinensen is gócpontok alakultak ki, jelenleg Európában és Amerikában tombol leginkább a járvány. Az április eleji adatok szerint a legtöbb megerősített esetet az USA jelentette, két hét leforgása alatt a napi megbetegedések száma egy-kétezerről 20 ezer fölé ugrott. New Yorkban olyan állapotok alakultak ki, mint Olaszországban néhány héttel korábban, és szakértői számítások szerint pár héten belül az Egyesült Államok más területein is hasonló lesz a helyzet.
Az európai országok adatainak összesítése alapján április elejéig kontinensünkön regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Mondhatnánk, hogy ez egyáltalán nem megnyugtató számunkra, főleg az Olaszországból és Spanyolországból érkező hírek nyomán, bár a regisztrált új megbetegedések napi számát nézve Itáliában kezd lassulni a korábban folyamatosan növekvő tendencia. Az olaszoknál tapasztalt kiugró, 10 százalékot is meghaladó halálozási arányból nem feltétlenül kell ránk is érvényes következtetést levonni, hiszen azt számos egyedi tényező is befolyásolhatta. A későn hozott központi döntések, az elöregedő népesség, a társadalmi szokások, a túlterhelt egészségügy mellett egyes feltételezések szerint az enyhe influenzaszezon is közrejátszhatott Olaszországban a brutális halálozási mutatókban. Az idős emberek, illetve a krónikus betegségekben szenvedők, akiket az influenza novembertől januárig megkímélt, különösen jó célpontot nyújtottak a vírusnak.
Magyarország még tartja magát
Egyelőre nem tudni, hogy a védelmi intézkedéseknek, a csoportos vagy az egyéni felelősségvállalásnak, esetleg más, nem ismert körülménynek köszönhető-e, de Magyarországon messze nem olyan meredek ívű az új fertőződések számát mutató görbe, mint a legtöbb más országban volt. A hatvanmilliós Olaszországban az első fertőzött diagnosztizálását követő negyedik héten már több mint négyezernél jártak, míg nálunk ugyancsak négy hét alatt épphogy meghaladta a négyszázat (a látencia, illetve a korlátozott számú tesztelés miatt azonban ennek akár a tízszerese is lehet a tényleges fertőzöttek száma). Igaz, pontos adatokat a viszonylag kisszámú mintavétel miatt nem tudunk, de a regisztrált eseteket alapul véve a halálozási arány még nem éri el a 4 százalékot. Az elhunytak átlagéletkora az április eleji adatok alapján 72 év volt, 80 százalékuk 60 évesnél idősebb volt (60 százalékuk hetven, 35 százalékuk nyolcvan év feletti volt), a legfiatalabb áldozat 37 éves múlt. Az esetek 95 százalékában minimum egy alapbetegséggel küzdöttek. A nemek szerinti eloszlás az általános globális tendenciák szerint alakult, az elhunytak 60 százaléka férfi. A gyógyultak aránya az eddigi esetszámok 7,6 százaléka.
A koronavírus kezelésére, illetve megelőző oltására számos kísérlet folyik, nemrégiben a tbc elleni BCG-oltást is elkezdték vizsgálni; erről az utóbbi esztendőkben derült ki, hogy erősebbé és védekezőképesebbé teszi a szervezetet bizonyos légzőszervi vírusok ellen. Az eredmények még nem állnak rendelkezésre, de ha a vizsgálatok igazolják a BCG hatékonyságát a koronavírus-fertőzéssel szemben, akkor a magyar lakosság jó helyzetben van, mert 1953 óta minden újszülött megkapja ezt az oltást. A laposabb járványgörbe feltehetően mégis inkább a viszonylag korán bevezetett szigorító intézkedéseknek köszönhető, ám a szakértők óva intenek attól, hogy elbízzuk magunkat. A koronavírus-járvány terjedése nálunk várhatóan a napokban felgyorsul, míg Európa korábban megfertőzött régióiban a tetőzéshez közelít. Bárhogy legyen, abban minden szakértő egyetért, hogy minél többen maradnak otthon, annál kevesebb esélye van a vírusnak, hogy megfertőzze a még egészségeseket.
Olaszország
Április elején átlépte a 110 ezret az igazolt fertőzöttek száma, mintegy 60 százalékukat házi karanténban tartják (korábban az azonosított betegek fele kórházban volt). Az olasz kormány április 1-jén április 13-áig meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó rendeletek hatályát (ezek korábban április 3-áig szóltak). Olaszországban március elejétől több szakaszban léptek életbe az egész országra vonatkozó szigorú óvintézkedések: bezárták az iskolákat (a tanítás nem állt le), a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltokat, betiltották a rendezvényeket, később leállították az ipari termelés jó részét, továbbá belföldi utazási tilalmat vezettek be. Az olaszok most kizárólag munkavégzés, illetve családtagok ellátása céljából, valamint élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése miatt hagyhatják el otthonaikat, szigorú pénzbüntetés, sőt, minősített esetben szabadságvesztés terhe mellett. A korlátozásoknak hála az újonnan észlelt fertőzések száma már nem emelkedik olyan gyors tempóban, mint pár héttel ezelőtt, de a szakértők arra intenek, hogy a tényleges javulásban csak akkor lehet bízni, ha ez a tendencia hosszabb ideig fennmarad.
Németország
Németországban hetente félmillió koronavírustesztet végeznek, de már keresik, hogy milyen immunológiai vizsgálati módszerrel deríthetik ki a legegyszerűbben, ki az, aki már átesett a fertőzésen. Valószínűleg a nagyszámú tesztelésnek és a nyomában járó következetes elszigetelésnek köszönhető, hogy a németek nem jutottak az olaszok és a spanyolok sorsára. Ez nem jelenti azt, hogy náluk ne lenne járvány, a Covid-19 betegségben elhunytak száma így is megugrott az elmúlt hetekhez képest. A járványügyi szakértők szerint ez annak tulajdonítható, hogy az idősebb korosztályokban is felütötte a fejét a vírus, amely ott eleinte főleg fiatalokat fertőzött meg.
Spanyolország
Spanyolországban bőven százezer felett van a fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké is meghaladta a tízezret. Nagyon sok egészségügyi dolgozó megbetegedett. Az országban négyhete zárva tartanak az oktatási intézmények, és csak meghatározott esetekben, például munkába járás vagy bevásárlás miatt lehet elhagyni a lakhelyet. A spanyol kormány március 13-án vezetett be rendkívüli állapotot, ezt a parlament már április 11-éig meghosszabbította, de várhatóan ennél is tovább érvényben kell tartani.
USA
Becslések szerint az Egyesült Államokban több millió embert is megfertőzhet az új koronavírus, a halottak száma pedig a 250 ezret is elérheti. Eddig több mint egymillió lakoson végeztek vírustesztet, ennek gyorsításában tud segítséget nyújtani a múlt héten engedélyezett Bodysphere, amely két percen belül képes kimutatni a koronavírust a szervezetben. Az egyik legsúlyosabban érintett szövetségi állam New York, de New York City is emberfeletti küzdelmet vív a betegség kordában tartásával. A metropoliszban komoly kijárási korlátozásokat vezettek be, bár a teljes vesztegzárat egyelőre nem rendelték el.
Svédország
Miközben Európa országai sorra hozzák a szigorúbbnál szigorúbb korlátozó intézkedéseket, Svédországban egészen másképp kezelik a járványhelyzetet. Az április eleji adatok szerint a 10 milliós országban több mint ötezer fertőzöttről tudnak, és több mint kétszáznegyvenen már meghaltak, mégis itt vezették be a legkevesebb korlátozást. A helyi járványügyi hatóságok igyekeznek lassítani a vírus terjedését, de nem akarják, hogy teljesen megálljon az élet: a 16 éven aluliak továbbra is bejárnak az iskolákba, a bárokban és az éttermekben még mindig kiszolgálnak az asztaloknál, és az ötven főnél nagyobb rendezvényeket is csak március végén tiltották be.
Kína
Kínában sokan a járvány második hullámától tartanak, ezért több helyen újabb korlátozásokat léptettek életbe, így többek között központilag bezárták a mozikat, Peking a maszkok viselésére és a társas érintkezések elkerülésére szólította fel a lakosságot, az ország középső részén található Csia megyét pedig vesztegzár alá helyezték. Kínában egyébként az elmúlt hetekben már elenyésző számú megbetegedést diagnosztizáltak, a fertőzöttek külföldről érkeztek az ország szárazföldi részére.
K. A.
Fotó: NOEL CELIS/AFP