Csordás Zoltán képzőművész alapvetően sorozatokban gondolkodik már jó ideje. Rendkívül inspirálóak számára azok az apró, képről képre látható változások, amelyek egy témát alaposan és sokféle megközelítésben mutatnak be. A képzőművész legújabb művei Atlantisz legendás szigetét járják körül, amelyről Platón is úgy tartotta, hogy természeti katasztrófa következtében süllyedt el. A képeken vulkánok, hosszúkás görög stadionok, képzeletbeli tervrajzok, lépcsősorok láthatóak.
Csordás a festészet és a grafika határmezsgyéjén mozgó monotípiái fiktív módon mutatják be Atlantisz hatalmas királyságának elképzelt jövőjét, terveit. – Atlantisz a múlt, nem tudunk róla semmit a nevén és egy-két dolgon kívül – mondta lapunknak a művész. – Atlantisz jövőjéről pedig még kevesebbet tudunk, nagy kérdés, hogy létezik-e egyáltalán. Alapvetően a kultúra is valami ilyesmivel foglalkozik: a megörökölt múltat aktualizálja. Az Atlantisz jövője sorozatom tekinthető egyfajta felhívásnak is – tette hozzá Csordás Zoltán –, amelyben a művek a folytonosságot hangsúlyozzák és felhívják a figyelmet azokra a letűnt időkre, amelyek „újragondolva” a jövő számára tovább örökíthetőek.
Csordás a festészet és a grafika határmezsgyéjén mozgó monotípiái fiktív módon mutatják be Atlantisz hatalmas királyságának elképzelt jövőjét, terveit. – Atlantisz a múlt, nem tudunk róla semmit a nevén és egy-két dolgon kívül – mondta lapunknak a művész. – Atlantisz jövőjéről pedig még kevesebbet tudunk, nagy kérdés, hogy létezik-e egyáltalán. Alapvetően a kultúra is valami ilyesmivel foglalkozik: a megörökölt múltat aktualizálja. Az Atlantisz jövője sorozatom tekinthető egyfajta felhívásnak is – tette hozzá Csordás Zoltán –, amelyben a művek a folytonosságot hangsúlyozzák és felhívják a figyelmet azokra a letűnt időkre, amelyek „újragondolva” a jövő számára tovább örökíthetőek.
(K. G.)
