Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 30. szerda, Jeromos

Az államalapítás szentjei

Újbuda   |   2020, augusztus 14 - 13:10
Nyomtatóbarát változatSend by email

Iskola, templom és kórház is viseli a nevét. Rövid élete is elég volt ahhoz, hogy beírja magát a történelemkönyvekbe a tragikus sorsú első magyar királyfi, Szent Imre. Összeállításunkban róla, nevelőjéről, Gellértről és édesapjáról, Szent Istvánról emlékezünk meg.

István, a király
I. István király emlékezete ellentmondásos: van, aki határozott, bölcs királyként írta le, mások érzelmes, tépelődő alakként képzelték el. Egy biztos: a magyar állam megalapítása, az egyházszervezet alapjainak letétele, a riválisok felmorzsolása elképesztő munkát és rengeteg konfliktust jelentett számára négy évtized alatt. Géza nagyfejedelem egyetlen fiaként, Vajk néven (jelentése hős, vezér) látta meg a napvilágot. Első éveit még pogányságban töltötte, majd 980-ban apja megkereszteltette, ekkor lett István. A legendák szerint édesanyjának, Saroltnak Vajk születése előtt a diakónus Szent István jelent meg álmában. Megjósolta, hogy a gyerek király lesz, és megparancsolta, hogy az ő nevét adják majd neki. Gézát is egy angyal jövendölése vitte arra, hogy a pogány hagyományoktól eltérően nem a legidősebb családtagot, Koppányt, hanem fiát, Istvánt jelölje ki utódjául. A fejedelem halála után kirobbant hatalmi harcban István német segítséggel legyőzte Koppányt, de a Veszprém melletti csata után csak a családon belül állt helyre a béke. Arra azonban ez is elég volt, hogy 1000 karácsonyán (vagy 1001 újévén) István koronát és áldást kérjen és kapjon II. Szilveszter pápától. Ebben szerepe lehetett feleségének, a bajor Gizellának is, akinek kapcsolatai révén Magyarország egyre inkább megszilárdult, hiszen számíthatott nagybátyja, a német–római császár segítségére.
A királyné eredetileg apácának készült, ám amikor Géza megkérte a kezét fia számára, beleegyezett a házasságba, mert Szent Adalbert püspök megértette vele, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Gizella élete végéig támogatta férjét, öt gyermekük közül Imrére várt apja nagy művének továbbvitele és kiteljesítése. Neki írta meg Intelmeit is, amelyben uralkodási tanácsokkal látja el az ifjú herceget, akit már 1031-ben királlyá akart koronáztatni. Az előkészületek alatt azonban Imrét vadászat közben egy vadkan halálra sebezte. István ezt követően húgának fiát, a Velencéből a magyar királyi udvarba menekült Orseolo Pétert nevezte meg utódjául. István úgy halt meg 1038. augusztus 15-én, hogy azt hitte, jó kezekben van az ország.

István koronázását 1000 karácsonyára vagy 1001. január 1-jére teszik a források. Akkor miért augusztus 20-án ünnepeljük az államalapítást? I. László király, aki nagy elődje szentté avatását kezdeményezte, szerette volna, ha a ceremónia István halálának évfordulójához kötődik. Augusztus 15. viszont Nagyboldogasszony napja, amely olyan kiemelt egyházi ünnep, hogy ezt nem adhatták át Szent Istvánnak. Ezért I. László a szentté avatás részeként öt nappal később, 1083. augusztus 20-án nyittatta meg István sírját, ez került be az egyházi naptárba Szent István-napként. Augusztus 20-a tehát vallási ünnepként indult, Mária Terézia idején állami ünnep is lett, 1891. óta pedig munkaszüneti nap.

Imre, a herceg
Szent Imre herceg a második Árpád-házi szent, nevét anyai nagybátyja, II. Szent Henrik után kapta, hogy ezzel is erősítsék a német–római császárral a kapcsolatot. Amikor Gellért, bencés szerzetes Magyarországra jött téríteni, István a nagy műveltségű emberre bízta fia nevelését. Gellért hét esztendőn keresztül terelgette a királyfi szellemét, Imre megszerezte a kor legmagasabb iskolai fokozatait. A fiúból olyan ember lett, „akit szeretett az Isten és tiszteltek az emberek”.
Legendaírók szerint Imre a veszprémi templomban imádkozás közben kérte az Istent, adjon jelet, mivel tudná bizonyítani keresztény hűségét. Ekkor megjelent neki az Úr, és a következőket mondta: „Felette dicséretes a szüzesség; kívánatos kívánom én, te elmédnek és testednek szüzességét, ezt ajánld nékem, eme szándékodban mindvégig megállj!”. Innen eredeztetik Imre szüzességi fogadalmát, melyet élete végéig meg is tartott. A történészek szerint ekkor még élhetett a bátyja, Ottó, így apjuk – hogy ne legyen később trónviszály – támogatta Imrét fogadalma betartásában.
Az államalapító 15 évesen vette maga mellé a herceget, feltételezhetően Ottó halála után. István ekkortól már a leendő királyt látta benne, így elvárta, hogy feleséget válasszon. A krónikások a lengyel, a horvát és a görög uralkodói családot említik, ahol kérőként megfordult Imre herceg, feleségének személye azonban máig nem tisztázott. Abban viszont mindenki egyetért, hogy házasságában is szűz maradt.
A történetírók feltételezik, hogy II. Konrád német császár Magyarország ellen vezetett hadjáratában az 1030-as győri csatát Imre vezette. Apja már királlyá is koronázta volna, ám 1031. szeptember 2-án a herceget végzetes vadászbaleset érte. Imrét ugyanazon a ceremónián avatták szentté, mint édesapját, illetve nevelőjét, Gellért püspököt.

Szent Imre herceg kultusza már a 20. század elejétől különös jelentőségű volt Kelenföld-Lágymányos térségében. A szoborcsoporttal szemközti útvonal 1929 óta a Szent Imre herceg útja nevet viselte. Az 1930-ban létrehozott XI. kerület hivatalos neve 1934-től 1950-ig Szent Imre város volt, 2007-től egy része újra felvette a Szentimreváros nevet.

Gellért, a püspök
Szent Gellért életének eseményeit két legenda őrizte meg. Giorgio néven született Velencében, édesapja, Gregorius Gerhardus kalmár volt. Ötesztendős korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a bencésekhez vitték, és megfogadták, ha gyermekük felépül, szerzetes lesz.
A kisfiú a szerzetesek iskolájában hamar megbecsülést szerzett tehetségével. Tizenöt éves volt, mikor édesapja a Szentföldre zarándokolt, és ott meghalt, Giorgio ezután vette fel édesapja emlékére a Gregorius, azaz a Gellért nevet. Mintaszerű bencéssé vált tudományban, imádságban, önmegtagadásban és munkában egyaránt. Zarándokútja során 1015-ben érkezett meg Pécsre, Mór püspökhöz, akivel István királyhoz ment Székesfehérvárra.
Augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Itt egy ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért, aki a hiedelem szerint lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát. Megértette: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a vértanúság koronáját. István az ünnep után Gellértre bízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, de az ő feladata volt a püspökség, valamint a papi utánpótlás megszervezése is.
1046-ban a Tiszántúlon lázadás tört ki, amelyhez a pogányság visszaállítását követelők is csatlakoztak. Gellért püspöktársaival egy őszi napon Székesfehérvárról Budára igyekezett, Diósd községben vacsora után megjövendölte, hogy az volt az utolsó vacsorájuk. Másnap egy pogány csapat elfogta és kivégezte őket. Gellértet egy hordóba tették, és a Kelenhegyről gurították le, majd „mellét dárdával átütötték; ezután egy sziklához vonszolták, és agyvelejét szétloccsantották”. A vértanú halála előtt tisztelegve nevezték el később a területet Gellért-hegynek.


K. A.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

A BEAC kosarasai megkezdték az idényt

A BEAC sikereinek a szurkolók is egyre inkább örülnek a Gabányiban, most már lehet menni drukkolni az NB1-es lányoknak, akik október 3-án a DVTK ellen, hazai pályán kezdik meg a bajnokságot.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.