Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 26. csütörtök, István Karácsony

Az avar és a kerti hulladék kezelése

Újbuda   |   2019, április 16 - 11:06
Nyomtatóbarát változatSend by email

Tavasszal gyakran felmerül a kérdés, mikor, hol, hogyan szabad kezelni a kerti hulladékokat. A Budapest főváros szmogriadó tervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) rendelet szerint az avar és kerti hulladék tekintetében a főváros közigazgatási területén az ingatlantulajdonosoknak, -használóknak a következőképpen kell eljárniuk.

  • Elsősorban helyben kell komposztálni,
  • másodsorban a háztartási hulladéktól elkülönítetten, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltató (Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.) által forgalmazott, e célra szolgáló zsákban kell gyűjteni, melyet a közszolgáltató elszállít,
  • elégetni tilos, kivéve külön jogszabály alapján hatóságilag elrendelt intézkedésként.

A 100 literes zöldhulladék-gyűjtő zsák 235 forintért kapható a lakossági hulladékudvarokban, valamint a www.fkf.hu honlapon felsorolt viszonteladóknál. A kerületben ilyen udvar a Bánk bán utca 8–10. alatt található. (Telefonszám: 06/30/567-4380; nyitva tartás hétfő–péntek 10–18 óráig, szombat 8–14 óráig, vasárnap zárva.)

Hogyan komposztáljunk?

Az erdei avar takarja a talajt, és komposztálódik. Ezt utánozzuk a kertben, amikor a talajt zöld növénymaradványokkal, fűvel, szalmával, lombbal borítjuk be; ezek gyorsan elkorhadnak, szerves tápanyagaik segítségével jobban fejlődnek a növények.

A komposztálókeretet a kert árnyékos részén, a szomszéd telektől legalább fél méterre helyezzük el (ne tegyük erkély alá vagy közterületre). Társasház esetében kérjük a többi lakó és a közös képviselő beleegyezését.

A komposzthalomba 5–10 százalékban beledolgozhatunk kerti földet, esetleg virágföldet. Kis mennyiségben agyagőrlemény és mészkőpor is belekeverhető, a nedvességtartalom megkötése, illetve a megfelelő kémhatás érdekében. A halom közvetlenül a földre kerüljön – a talajlakó állatok elősegítik a korhadást –, összeállításakor rétegezzük a fás, illetve a zöld növényi anyagokat, konyhai hulladékokat. Célszerű fűvel letakarni, hogy a nedvességtartalma megmaradjon.

A komposztálódás során körülbelül egy hónap alatt magas hőmérsékletű lesz a halom belseje, ez fertőtleníti a korhadó anyagot. A levegőztetés érdekében célszerű négyhetenként megkeverni. Ha a halom kiszárad, az egyes rétegek közé keverjünk nagy nedvességtartalmú zöld növényeket, és öntözzük meg mérsékelten. Ha viszont berohad, akkor rakjuk újra, a túl nedves anyagot pedig lazítsuk száraz anyagokkal, gallyakkal.

A kész komposzt sötét színű, morzsalékos, nyirkos tapintású, illata az erdei talajéhoz hasonlít. A képződött humusz képessé teszi a talajt a víz felvételére, növeli annak termő- és víztároló képességét, levegőhöz juttatja a növények gyökereit. A humusz kis részét keverjük bele a következő komposzthalomba.

A komposztföldet a talaj felszínére kell kiszórni ősszel – tíz négyzetméterre 5–10 litert –, és nem kell beásni. Tavasszal a még el nem korhadt maradványokat össze kell gereblyézni. A kiválasztott területen nem kell műtrágyát használni. A komposztot fele-fele arányban kerti földdel keverve virágföldet állíthatunk elő.

(Felhasznált irodalom – Krafft von Heynitz: Kerti komposztálás. Cser Kiadó, Budapest, 2006.)