A továbbiakban olyan, energetikával, energiatakarékossággal kapcsolatos lehetőségeket ismertetünk, amelyekkel mérsékelhetjük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, és eredményesen megőrizhetjük, sőt, javíthatjuk az új körülmények között is életminőségünket.
Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40 százaléka az épületekre jut, ezen belül a legnagyobb részarányt a lakóépületek képviselik. Újbudán az épületek a fő energiafogyasztók: a lakossági energiafelhasználás adja a kerületi összenergia-felhasználás 68 százalékát. Ez magában foglalja a fűtési és használati meleg víz előállításához szükséges energiát, de a napjainkban egyre erősebb nyári hűtési igényt is, amely a hőségriadók alatt jelentkezik. (Idén nyáron már július elejéig több alkalommal hirdettek másod- és harmadfokú hőségriadót az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai ajánlása alapján.)
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen módon fűtjük az épületeinket, legyen szó gáz-, vagy elektromos fűtésről, vagy hagyományos vegyes tüzelésű kazánokról. Napjainkban már a lakosság számára is elérhetők a megújuló energiával működő berendezések. Elsősorban a napelemek terjedése gyorsult fel az utóbbi években, ezek villamos energia előállítására szolgálnak, így célszerű lehet ilyen alapú fűtési rendszerek telepítése házak, lakások vagy lakóközösségek szintjén. Ettől függetlenül fontos lehet a napkollektorok telepítése is, ezekkel közvetlenül meleg vizet lehet előállítani. Az elterjedtebb módszerek közül ki kell emelni még a különböző hőszivattyús megoldásokat és a hőszivattyúval hasznosított geotermikus (földhő) energiát.
A 2000-es években egyre gyakoribb forró nyári napokban – ilyen volt a 2007-ben vagy 2015-ben tapasztalt meleg, száraz nyári időszak, vagy az idén június–júliusban jelentkező hőség (napokig 33–35 oC felett volt a napi csúcshőmérséklet) – a klimatizált szobák jelentettek menedéket egyre többek számára. Ebből következően a klímaberendezések száma, kihasználtsága és a nyári energiafelhasználás is jócskán megemelkedett az utóbbi két évtizedben.
A hőség ellen azonban számtalan egyéb módon is védekezhetünk, például külső árnyékolókkal, amelyekkel költségkímélő módon tudjuk szabályozni ingatlanunk hőháztartását. Érdemes éjszaka vagy a kora reggeli, hajnali órákban átszellőztetni a lakást vagy a házat, így elkerülhető a túlmelegedés. Beltérben a gyakoribb felmosás és a szobanövények párologtatása is segíthet javítani hőérzetünket. Nagyon lényeges, hogy minél több, elsősorban fásszárú növény vegye körül az épületeket, mert azok árnyékukkal, valamint párologtatásukkal is csökkenthetik a forróságot és következményeit. Ennél fogva érdemes átgondolni és megtervezni házunk és környezetének növényborítottságát, megfelelő fákat és cserjéket, lágyszárúakat telepíteni, vagy akár zöld falakat telepíteni. Ezt legegyszerűbben futtatással érhetjük el; a futtatott falak jobb hőszigetelők, nyáron párologtatásukkal hűtenek és gyengítik az időjárási hatásokat.
A magyarországi lakóépületek jó része rossz állapotban van és elavult, ám hatalmas energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik. A klímaváltozás elleni fellépés érdekében beszélnünk kell az energetikai korszerűsítés előnyeiről is. Az alábbi lépéseket kell figyelembe vennünk, amikor egy épület energiahatékonysági felújításával kezdünk foglalkozni.
Az egyik legjelentősebb és leghatékonyabb tétel az épület teljes hőszigetelése (tető, padlás, falak, lábazat, szükség esetén pince). A szigetelés nyáron kint, télen pedig bent tartja a meleget. Ezzel a fűtésszámla 25–50 százalékkal is mérsékelhető (a pontos számok az adott épület energetikai jellemzőitől és a hőszigetelési anyagoktól függenek).
A másik nagy tétel a nyílászárók cseréje, korszerűsítése. Korszerű ajtók, ablakok mellett akár 30 százalékkal is visszafogható az energiaveszteség. Ha nincs lehetőségünk ablakcserére, de fakeretes ablakaink javíthatók még, alkalmazzunk utólagos nyílászáró szigetelést! Budapesten számos helyen kölcsönözhetők pár ezer forintért szigetelő gépek, amelyek viszonylag könnyen használhatók.
A harmadik épületenergetikai tétel a fűtési rendszerek fejlesztése, amely magában foglalhatja az egyedi fűtésszabályozókat (termosztatikus radiátorszelepek), kazáncsere esetén például korszerű és jó hatásfokú kondenzációs kazánok beépítését és a kémények megfelelő bélelését. De akár régi, akár új fűtési rendszerünk van, a rendszeres évenkénti karbantartás elengedhetetlen, mind tűzbiztonsági, mind energetikai szempontból.
Ha elektromos berendezéseink cserére szorulnak, akkor energiatakarékos eszközöket vásároljunk! Igaz ez a világító eszközökre is, ma már nagyon jó minőségű és hosszú élettartamú energiatakarékos lámpákat, izzókat szerezhetünk be.
Ha a fentieket sikerült megvalósítani, és az épületünk felhasznált hő- és villamos energia mennyiségét megfelelő módon csökkentettük (akár felújított épület esetén, akár új építésű tervezésekor), akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a kisebb energiaigényt megújuló forrásból fedezzük. A felhasználási módhoz és az épület adottságaihoz, illetve pénztárcánk lehetőségeihez mérten lehet szó napelemes rendszerről vagy napkollektorról, vagy hőszivattyúról, de a biomassza (faapríték, pellet stb.) hasznosítása, valamint akár a geotermikus és az elektromos fűtés is megfontolandó lehet.
Lakásunk és háztartási gépeink energiafelhasználásának mérséklésére a különböző állami, illetve pályázatok nyújtotta támogatásokat is felhasználhatjuk. Például: Otthonteremtési támogatás - http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/lakossagi-ugyfelek/otthonfelujitasi_t...
Az épületek energiahatékonysági felújítása akkor a legjobb, ha az egyszerre tartalmazza az épület hőszigetelését, az árnyékolást, a nyílászárócserét, a kazáncserét és megújuló energiaforrások alkalmazását. Ezek révén csökken az energiafogyasztás és annak költsége, továbbá számos élettani előny is társul ehhez: például a korszerűsített épületben jobb lesz a komfortérzet, javul a beltéri levegőminőség és a lakói elégedettség is.
A lakossági energiafelhasználás másik nagy részét a közlekedés adja. Ez felmérésünk szerint a kerületi összenergia-felhasználás körülbelül harmadát teszi ki. A mobilitás elengedhetetlen napjainkban. Ritka esetektől eltekintve a lakó- és a munkahelyünk nem egy helyen található (bár a járvány idején a távmunka ebben jó gyakorlatokat is hozott), többségünk különböző közlekedési eszközöket használ a munkába járáshoz, a bevásárláshoz, a gyerekek iskolába/óvodába szállításához vagy a különböző hobbikhoz. De nem mindegy, hogy mindezt mivel és hogyan tesszük!
Ha autózunk, akkor általában gázolajjal vagy benzinnel hajtott járművet használunk. Elérhetőek azonban már az LPG-gázzal hajtott (akár megfelelő átalakítás után), vagy az elektromos járművek is, utóbbiak lehetnek hibridek (ezekben általában a benzinmotor mellett egy elektromos motor is található) vagy teljesen elektromos hajtásúak is.
Az autók mellett, de inkább helyett vegyük igénybe a tömegközlekedést! Sok esetben itt is mérlegelhetünk, ha tehetjük, válasszuk a kötöttpályás eszközöket (vonat, villamos, metró, HÉV, troli stb.). Kiegészítő megoldás lehet az autómegosztók használata vagy az alternatív járművek igénybevétele (például a roller, ami lehet elektromos is, és akár rövid időre is bérelhetjük).
Napjainkban kerületünkben is egyre többen kerékpároznak, ez köszönhető a kerékpárutak bővülésének, a dugóknak, a mozgás iránti igénynek és sok egyéb egyéni szempontnak. Érdemes alaposan átgondolni, hogy napi utazásaink közé hogyan tudjuk beépíteni, majd mindennapos gyakorlattá tenni a környezetkímélő kerékpáros, rolleres, vagy akár gyalogos közlekedést!
Az elektromos közlekedési eszközök (autók, robogók, elektromos rásegítésű kerékpárok) beszerzéséhez több állami támogatás is igényelhető a lakosság, illetve cégek számára is. Ezek elérhetőek itt: https://kerekpar2020.elektromobilitas.ifka.hu/, https://elektromobilitas.ifka.hu/
Reméljük, hogy ezekkel az ötletekkel az önkormányzat is segített a klímatudatos megoldások elsajátításában!
KEHOP – 1.2.1 – 18 – 2018– 00001 azonosító számú, „Helyi klímastratégia elkészítése és komplex szemléletformálás Budapest XI. kerületében, Újbudán” című projekt
