• Szép ez a sok fa itt, a Bartók Bélán...
Csodálatos. Azon vagyunk, hogy minél többet megőrizhessünk belőlük.
• Oda merne parkolni a kocsijával ott szemben, a nagy fák alá?
Igazából nem.
• Mert?
Ezek hatalmas fák, hatalmas lombbal. És annyira kevés a hely az út és a házak homlokzata között, hogy a fák az út felé, azaz a fény felé törekszenek. A legfontosabb ökológiai programjuk, hogy megtalálják a fényt, és ettől itt féloldalasak lesznek, „megbillennek”. De ez a kisebb baj, mert ezt metszéssel lehetne korrigálni. A nagyobb az, hogy a járda felőli oldalon mennek a közművek, a távközlés vagy a forgalomirányítás kábelei, elektromos vezetékek. Ezekhez éppen abban a zónában ásnak árkokat, ahol a fák támasztógyökerei nőnek. És ha egy ennyire félredőlt fának elvágják a támasztógyökereit, nincs ami megtartsa, így veszélyessé válhat.
• Azért egy ilyen, több emelet magas fa elég feltűnő. Akik ássák az árkot, nem veszik észre, hogy hopp, itt egy fa, nyilván a gyökere is itt megy?
Észreveszik. De a közműveket törvények alapján vezetik. Míg a városi zöld területekről nincs törvény, csak egy kormányrendeletecske. Minden ilyen esetben a közművek kezelői azt szokták mondani: nekünk törvényünk van, nektek csupán egy rendeletetek.
• Na és a józan paraszti ész? Akkor nem lesz városi fa.
Mi azért dolgozunk, hogy legyen a városi zöld területeknek is törvényi szintű szabályozása.
• Nem lehet egyezkedni addig is? Mert ha itt normális törvényre várunk…
Abszolút lehet egyezkedni. 2019-ben, a hivatalba lépésem után létrehoztunk egy úgynevezett favédelmi munkacsoportot, és minden olyan terv jóváhagyását, amelynek végrehajtásához a főváros tulajdonosi engedélye szükséges, a favédelmi szabványunk betartásához kötünk. Ha kell a mi tulajdonosi engedélyünk, és nem megfelelő a terv a fáknak, visszaküldjük a kérelmezőket a tervezőasztalhoz. Ugyanakkor ezeket a közműveket itt körülbelül tíz éve fektették le. Visszamenőleg nincs mit tenni.
• Amikor azt mondja, nem parkolna a nagy fa alá, az pusztán szükséges óvatosság, vagy tényleg veszélyes? Pár hónapja a körtérnél letört egy nagy ág, összezúzva egy kocsit.
Itt, a Gellért tér sarkán, ahol beszélgetünk, csak óvatosság. De amikor letört az a hatalmas ág, a FŐKERT mint jó gazda megvizsgálta a Bartók Béla úti fasort, és arra jutott, hogy a Gellért tértől a vasúti hídig tizenegy került olyan veszélyes állapotba, hogy nem tartható meg. Ezeket ki kell vágni. Ha pedig lehullottak a lombok, több fát vissza kell gallyazni, éppen azért, hogy hosszú ideig megőrizhessük őket a helyükön.
• A szép, nagy fákat kell kivágni?
Vannak köztük nagyok és közepesek is. Például amelyik ott áll mögöttünk, a Pagony könyvesbolt előtt, az nagyon dől kifelé, és közvetlenül a törzsénél egy Matáv szerelőaknát építettek. Nincs olyan támasztógyökér ma már, ami ezt a nagy fát megtarthatná. Ha mindez nem lenne elég, egy általó nevű erdészeti műszerrel megvizsgálták, kiderült, hogy teljesen korhadt a törzse. Jön egy nagyobb szélvihar, és kidőlhet.
• Ha nem lenne korhadt, nem lehetne mondjuk kikötni a házfalhoz, hogy ne dőljön tovább?
Az épületek itt magántulajdonban vannak, azt elérni, hogy engedélyt kapjunk ahhoz, hogy kikössenek valamelyikhez egy fát, évekbe telne.
• De a Bartók Béla útnak éppen ez a sok fa adja a hangulatát, az, hogy ilyen árnyas nyáron. Ha ültetnek is most új fákat, az unokáink fogják jó esetben élvezni...
Ha körbenéz, látja, a nagyok mellett nőnek kisebbek is. Ezeket is a régi platánok helyére ültették. Tehát ha a csere fokozatos, és mindig csupán azokat a fákat vesszük ki, amelyek nem tarthatók meg már sehogy sem, akkor mindig nő fa a Bartók Béla úton, mindig lesz olyan, amelyik árnyékot ad.
• A platánok helyett más fajták jönnek?
Igen, bár azt még nem tudjuk pontosan, milyenek. A platánnal két komoly gond van. Az egyik, hogy több olyan ismert betegsége van, amelyek miatt nem tűri már a városi létet. A másik, hogy óriási teret igényel a gyökérzetével és a lombjával is. Itt, a Bartók Béla úton rengeteg a közmű, ez akadályozza a gyökerek kifejlődését. A lombkorona meg a magas házaktól nem fér el. Ezért valami olyan fajtát kell találni, amely jó méretű lombot ad, árnyékos, ám nem ennyire szétterülő koronájú. Kicsit oszloposabb vagy tojásdad alakú.
• Hány év, míg egy ilyen relatíve kis fából nagy lesz, ami árnyékot nyújt?
Nagyjából húsz év.
• Akkor 2041 augusztusában üljünk az árnyéka alá annak, amit most ültetnek majd?
Sajnos ez ilyen.
• Nem lehet előrenevelni?
De. Ide öt-hat esztendős fák kerülnek, ennél sokkal idősebbek nem lehetnek, mert túl nagy a gyökérzetük, arról nem is beszélve, hogy az öregebbek már valószínűleg nem élnének túl egy átültetést.
• Marad a Bartók Béla útnak ez a fasori jellege, vagy felejtsük el?
Ha ki is kell néhány fát vágni, a helyükre nem beton fog kerülni, hanem fa. Az a tervem, reméljük, lesz hozzá költségvetési forrás is, hogy azzal az új típusú ültetési módszerrel telepítjük őket, amelyet éppen itt, Újbudán próbáltunk már ki. Stockholm-módszer a neve, amikor nagyobb gödröt ásunk, az egyik fától a másikig kicseréljük a földet sziklákkal és termőföld keverékével. Ez hihetelenül jó a fáknak. Összegyűlik a víz, és a fák kétszer gyorsabban tudnak itt, a városi környezetben nőni.
D. J.
|
|
|
|
