Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 18. csütörtök, Frigyes

Döntött az Ab a fővárosi választásról

Újbuda   |   2014, július 21 - 00:00
Nyomtatóbarát változatSend by email

Alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályai, a kompenzációs listás mandátumszerzés módjáról szóló rendelkezést viszont megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab). A döntések különvélemények mellett születtek meg.

Az Országgyűlés június 10-én fogadta el kormánypárti többséggel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítását, amelynek alapján megváltozik a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módja és a testület összetétele – emlékeztetett az MTI. Eszerint a korábbi tisztán listás rendszer helyett a 33 tagú közgyűlésbe a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester, valamint egy kompenzációs listáról 9 vesztes polgármesterjelölt kerülhet be. 

Június 24-én 57 ellenzéki országgyűlési képviselő fordult az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. A szocialista, független, LMP-s, illetve jobbikos képviselők kifogásolták többek között, hogy a megválasztott kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazataik különböző súllyal esnek latba. 

Az Ab a hétfőn közzétett határozat indoklásában kiemelte: a rendszer egészéről kellett állást foglalni, arról, hogy az egyes korlátozások alkotmányosan indokoltak-e, és együttes hatásuk a rendszer egészében lehetővé teszi-e a választójogi alapelvek sérelmének kompenzálásával a demokratikus közhatalom gyakorlását. 
A fővárosi önkormányzat hatékony, eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést – mutatott rá a taláros testület. Az ebből adódó különbséget az Ab szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer, ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította. (A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a szabályt, hogy a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lehet elfogadni egy javaslatot, ha az egyszerű többség – vagyis 33 tagú testületben 17 képviselő - mellett a főváros teljes lakosságszámának több mint a felét kitevő népességű kerületek polgármesterei is megszavazzák.) 
Az Ab kifejtette, hogy a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás elvét. Az alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó indokolt esetben ne alkothatna olyan választási rendszert, amelyben a választópolgár egyetlen közvetlen szavazatával két különböző önkormányzati tisztségre ugyanazt választja meg. 

Az Ab kimondta ugyanakkor, hogy a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer matematikailag és alkotmányos szempontból sem alkalmas eszköz az egyes kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére, ráadásul másfajta egyenlőtlenséget eredményez. Ennek következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Ab ezt megsemmisítette. A Fővárosi Közgyűlésben a választójog egyenlőségén a kerületek eltérő lakosságszáma miatt esett sérelmet a kettős többségi döntés rendszere küszöböli ki az Ab szerint. 

A tizenöt tagú testületből hatan különvéleményt fogalmaztak meg - köztük volt Paczolay Péter, az Ab elnöke is - , mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Úgy vélték, a Fővárosi Közgyűlés választásánál a rendszer nem kompenzálja az aránytalanságokat. Az indítvány elutasításával egyetértő Salamon László viszont a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módjának megsemmisítése miatt fogalmazott meg különvéleményt, mert álláspontja szerint az növeli az aránytalanságot a választási rendszerben. Így az indítvány elutasítását 9-6, a megsemmisítést 8-7 arányban támogatta a testület. 

Az Ab hétfőn ismertetett határozatában alaptörvény-ellenesnek mondta ki a választási eljárási törvény azon általános szabályát, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. (Ennek kérdését ugyancsak az említett 57 ellenzéki képviselő vetette fel.) A teljes ülés egyhangú véleménye szerint alkotmányosan nem indokolható ez az időbeli korlátozás, ezért az Ab ezt megsemmisítette.

MTI/Újbuda

Döntött az Ab a fővárosi választásról

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orgonák éjszakája a 4-es metróban  

A 4-es metró megállói nem csak építészeti szempontból kiemelkedőek, de kultúraközvetítő szerepük is tagadhatatlan, hiszen átadásuk óta számtalan zenei és irodalmi rendezvény helyszínéül szolgáltak már eddig is. Örömmel tudatjuk, hogy zenekedvelő utasaink számára az idei nyár sem telik metrókoncert nélkül, bár a megvalósulás nem mondható éppen hagyományosnak.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.