Az Országgyűlés június 10-én fogadta el kormánypárti többséggel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítását, amelynek alapján megváltozik a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módja és a testület összetétele – emlékeztetett az MTI. Eszerint a korábbi tisztán listás rendszer helyett a 33 tagú közgyűlésbe a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester, valamint egy kompenzációs listáról 9 vesztes polgármesterjelölt kerülhet be.
Június 24-én 57 ellenzéki országgyűlési képviselő fordult az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. A szocialista, független, LMP-s, illetve jobbikos képviselők kifogásolták többek között, hogy a megválasztott kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazataik különböző súllyal esnek latba.
Az Ab a hétfőn közzétett határozat indoklásában kiemelte: a rendszer egészéről kellett állást foglalni, arról, hogy az egyes korlátozások alkotmányosan indokoltak-e, és együttes hatásuk a rendszer egészében lehetővé teszi-e a választójogi alapelvek sérelmének kompenzálásával a demokratikus közhatalom gyakorlását.
A fővárosi önkormányzat hatékony, eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a Fővárosi Közgyűlésbe, a kerületek történelmileg kialakult határa mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszi az egyes kerületek lakosságszámához igazodó eltérést – mutatott rá a taláros testület. Az ebből adódó különbséget az Ab szerint megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer, ezért az indítvány ezekre vonatkozó részeit elutasította. (A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a szabályt, hogy a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lehet elfogadni egy javaslatot, ha az egyszerű többség – vagyis 33 tagú testületben 17 képviselő - mellett a főváros teljes lakosságszámának több mint a felét kitevő népességű kerületek polgármesterei is megszavazzák.)
Az Ab kifejtette, hogy a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás elvét. Az alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó indokolt esetben ne alkothatna olyan választási rendszert, amelyben a választópolgár egyetlen közvetlen szavazatával két különböző önkormányzati tisztségre ugyanazt választja meg.
Az Ab kimondta ugyanakkor, hogy a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer matematikailag és alkotmányos szempontból sem alkalmas eszköz az egyes kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére, ráadásul másfajta egyenlőtlenséget eredményez. Ennek következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Ab ezt megsemmisítette. A Fővárosi Közgyűlésben a választójog egyenlőségén a kerületek eltérő lakosságszáma miatt esett sérelmet a kettős többségi döntés rendszere küszöböli ki az Ab szerint.
A tizenöt tagú testületből hatan különvéleményt fogalmaztak meg - köztük volt Paczolay Péter, az Ab elnöke is - , mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Úgy vélték, a Fővárosi Közgyűlés választásánál a rendszer nem kompenzálja az aránytalanságokat. Az indítvány elutasításával egyetértő Salamon László viszont a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módjának megsemmisítése miatt fogalmazott meg különvéleményt, mert álláspontja szerint az növeli az aránytalanságot a választási rendszerben. Így az indítvány elutasítását 9-6, a megsemmisítést 8-7 arányban támogatta a testület.
Az Ab hétfőn ismertetett határozatában alaptörvény-ellenesnek mondta ki a választási eljárási törvény azon általános szabályát, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást. (Ennek kérdését ugyancsak az említett 57 ellenzéki képviselő vetette fel.) A teljes ülés egyhangú véleménye szerint alkotmányosan nem indokolható ez az időbeli korlátozás, ezért az Ab ezt megsemmisítette.
MTI/Újbuda
