Hoffmann Imre kiemelte: a Duna-medence Európa második legnagyobb vízgyűjtője. Ez a legnemzetközibb folyam: a vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, 10 országon folyik keresztül és 80 millió - kulturális, nyelvi és történelmi szempontból sokféle - embert kapcsol össze.
A Duna és a kapcsolódó ökológiai rendszerek nagy értéket képviselnek környezeti, gazdasági, történelmi és szociális értelemben is, ugyanakkor folyamatos terhelésnek vannak kitéve az emberi tevékenység következtében - jegyezte meg. Hozzátette: Magyarország sokat tesz a Duna védelméért, ezt szolgálta az ivóvízminőség-javító program, a szennyvízelvezetési és -kezelési program, amellyel csökkenteni tudják a folyam terhelését. Felhívta a figyelmet arra, a vízkárok elleni védekezés mellett nagyon fontos, hogy a vízkészletek hasznosítása, jó állapotuk fenntartsa, a természeti értékek megőrzése érdekében is jöjjön létre egyre szélesebb körű, tartós együttműködés.
Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében kiemelte: az édesvíz a jövő záloga, egyedülálló érték. Nekünk, magyaroknak a Duna alapvető éltető elem: ivóvizet vad, öntözi völgyeinket, tisztítja levegőnket, élteti és alakítja természeti környezetünket. Közös érdekünk és felelősségünk, hogy odafigyeljünk rá, megőrizzük - mondta.
Hozzátette: a vízzel kapcsolatos kérdések összefogásra késztetik a medence mégoly különböző országait is, példaként az árvízi előrejelzési rendszerek összehangolását, a vízkészletek konszenzusos menedzsmentjét és a morfológiai változások elemzését említette.
A klímaváltozás mellett a folyamatosan növekvő népesség, a megavárosok soha nem látott mértékben helyezik nyomás alá vízkészleteinket. A vízzel és a klímaváltozással kapcsolatos kihívások Magyarország számára is kiemelt jelentőséggel bírnak, miután Magyarország felszíni vízkészleteinek 95 százaléka külföldi eredetű - közölte. Hozzátette: a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka a vízen keresztül tapasztalható, és az ország területének negyedét veszélyeztetik árvizek.
A miniszteri biztos tájékoztatása szerint 2013 után idén novemberben újabb Víz Világtalálkozót szerveznek Budapesten, ahol a politikai döntéshozók, a vízipari tudástechnika és a civil szervezetek képviselői találkoznak.
Somlyódi Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője előadásában arról beszélt, a hatékony vízgazdálkodás jelentősen javítja a vizek minőségét, példaként a többi között a víztakarékos rendszerek elterjedését és az ezt ösztönző vízárpolitikát emelte ki. Mint mondta, az elmúlt években "robbanásszerű változások" javították a vízminőséget: javult a települési kommunális szennyvizek gyűjtése, kezelése, és komoly eredményeket értek el a szennyezett területek hatástalanításában is.
A főigazgató is utalt arra, hogy a víz 95 százaléka külföldről érkezik, ezért a jövő egyik legfontosabb területének nevezte a vízkészlet-gazdálkodást. A másik fontos területként pedig a vízvisszatartást, a csapadékvíz-gazdálkodást említette, amelyek hozzájárulhatnak a településeken és a mezőgazdaságban a vízkészletek növelésében. Úgy vélte, jelenleg a települési csapadékvízrendszerek a káresemények elkerülésére, csökkentésére vannak kialakítva, de indokolt lenne úgy átalakítani, hogy gyűjteni és hasznosítani is tudják a csapadékot.
A víztakarékosságnak és vízvisszatartásnak kell meghatároznia a jövő Magyarországának vízgazdálkodását - szögezte le.
Kovács Péter, a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) magyar delegációjának vezetője a konferencián emlékeztetett arra: a nemzetközi Duna-napot minden évben június 29-én ünneplik meg. A Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság kezdeményezésére 2004-ben ünnepelték meg először, arra emlékezve, hogy 1999-ben ezen a napon Szófiában a Duna és vízgyűjtő területe védelme érdekében aláírták a Duna-védelmi nemzetközi egyezményt. Ez a Duna vízgyűjtő területén jogi háttérként biztosítja az együttműködést a vizek és az ökológiai erőforrások védelme, illetve azok fenntartható használata érdekében.
MTI
